Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK sabb - elsajátíthatta a klerikus mesterséget (discendum artem et officium clericatus).188 Sopronban is hasonló módon képezték a leendő papi utánpótlást, amint néhány 15- 16. századi testamentum is alátámasztja. Schön János végrendeletében (1456) például fiát, Jakabot egyik rokonára, Farkasra, a soproni Nagyboldogasszony-templom plébánosára bízta, kérve, hogy papot neveljen belőle.189 A 29 Rómában szentelt győri egyházmegyés közel fele, összesen 14 fő neve mellett olvashatjuk a scolaris, azaz iskolás szót (48%), amely egyértelműen tanultságukra utal. Közülük 13 személyt Rómában szenteltek fel, míg Schwartzwal Osvát számára szentelési engedélyt állítottak ki. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy azon esetekben, amikor a szentelendő az első tonzúrát, esetleg a kisebb rendeket már korábban felvette, s ennél fogva a klérus tagjaként érkezett Rómába, vagy a státusát jelző clericus szót, vagy a felvett ordó fokozatát tüntették fel. Ebből következően a megfelelő képzettséget, tanultságot nem csupán azoknál tételezhetjük fel, akik esetében erre kifejezetten utalnak a források. Mindezt kellően szemlélteti Kutasi Tamás esete, aki a kisebb rendek birtokában vette fel a három magasabb ordót az Örök Városban. Az ő esetében mindössze egyházi javadalmára utaltak, képzettségét meg sem említették, holott Itáliában kánonjogot tanult, tanulmányait pedig doktori fokozattal zárta le.190 A most vizsgált személyek közül egyébként ő volt az egyetlen, aki egyetemi tanulmányokat folytatott. Konklúzióként tehát megállapíthatjuk, hogy a Kúriában szentelt győri egyházmegyés klerikusok megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkeztek. Sajnos források hiányában Kutasin kívül nem ismert a klerikusok tanulmányainak helye, sem pedig képzettségük szintje. Mindenesetre az egyházmegye területén több magas színvonalú oktatási intézmény is működött, amelyek közül kiemelkedik a püspökség központjában lévő székesegyházi iskola. Ugyancsak a jelentősebb oktatási intézmények közé sorolhatjuk a vasvári káptalani, a soproni, a győri és a szombathelyi iskolákat. Utóbbi településen pedig a ferencesek kolostori iskolája is lehetőséget kínált a tanulásra.191 Körmenden a Szent Erzsébet-templom közelében működött a plébániai iskola.192 A további mezővárosokban és a népesebb falvakban vélhetőleg szintén működtek iskolák, amelyek lehetőséget kínáltak a klerikusi pályára készülők számára az alapvető ismeretek elsajátítására. Amint említettem, a kánonjogi előírások értelmében a subdiaconatusszal kezdődő három magasabb ordó felvételének előfeltétele a megélhetést biztosító javadalom birtoklásának igazolása volt. A vizsgált 29 klerikus közül heten mindössze a kisebb rendeket vették fel, így 22 fő esetében lehet releváns a javadalom vizsgálata. Szombathelyi Benedek a ferences rend tagja volt, így az ő esetében a szerzetesi közösség biztosította a megélhetést, míg a fennmaradó 21 fő a világi papság sorába 188 Cagnin: „Ad adiscendum artem et officium clericatus”. 189 „Item meinen sun Jacobe mit allem seinem erb schaf ich her Wolfgangen pharrer Vnser frawen kapellen, meinen vettern, da ser in dauon versorg in die schul vnd geben im sein narung vnd gwant alslang, biß er briester wirdt“: Házi: Sopron szabad királyi város II/l. 82-83, 110. sz.; Házi: Sopron középkori egyháztörténete 242. 190Köblös: Az egyházi középréteg 402^103.; Körmendy: Studentes 95.; Nemes: Győri egyházmegyeiek 128. - A város egyetemeire legújabban 1.: Schwarz: Kurienuniversität. 191 Békefi: A káptalani iskolák; Békefi: A népoktatás 108,155-157.; Házi: Sopron középkori egyháztörténete 235-241.; Kiss-Tóth-Zágorhidi: Savaria - Szombathely 178. 192 Tóth: Iskola és reformáció. 116
