Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK 64 Römer 1875,57-58.; A vitéz egy „képzelményes állat”-on ül, amely „a rajzolás alatt patásnak tűnt fel, és lábainak, valamint testének nyúlékony volta miatt őznek vagy szarvasnak tekinthető”. Valójában egy kentaurról van szó. (Marosi 1982, 347. (234. sz.) DL 74793) 65 „Minthogy a Drugetti-k Salernóból jöttek be I. Károly királylyal: nagyon érdekes lenne megtudni, vájjon az említett czímert birták-e már ősi hazájukban? vagy új hónukban kapták kegyes királyuktól?” A nápolyi befolyást a korábbi szakirodalom jelentősnek ítélte, ennek cáfolatára lásd Csukovits 2009. 66 Majláth Béla (1831-1900) Liptó megye főjegyzője és alispánja volt, tudományos tevékenysége főként helytörténeti, történeti földrajzi, család - és nemességtörténeti kérdésekre irányult. 1873-ban elkészítette a megye földtani térképét, valószínűleg e munkálatok során vette számba a terület régészeti lelőhelyeit. (MTATII. 827. A szócikket írta: Markó László) 67 Gyárfás István (1822-1883) főként a jászkunok történetével foglalkozott, de pecséttani írásai is megjelentek. (MTAT I. (A szócikket írta: Markó László) 439-440.) 68 G. -y. 1870. 69 „1866-ik év derekán bizonyos visszahelyeztetési perben tanúk hallgattatván ki, az eljárt szolgabiró figyelmét egy gomb voná magára, melyet egyik tanúnak alkalmazott földművelő felső csuháján viselt, ezen gombot vagyis a kérdéses pecsétnyomót a szolgabíró megvevén, nekem ajándékozta. S kérdezvén a parasztot, bogy mikép jutott e gomb birtokába? — Következő választ nyerte: »Én kaptam e gombot egy pálfalvi juhászpajtásomtól, ki azt a szentiváni határban kopár mezőn találta, csuhámon viselem már 17 év óta.«” (Szentiványi 1870, 222.) 70 Rómer többek között ezt a megjegyzést fűzte a pecsétnyomó tulajdonosának az észrevételére. (Szentiványi 1870, 222.) 71 Nagy 1878, 176. 72 Kring 1939, 223. A mai állapot alapján a pecsét alakja nehezen kivehető: DL 40198. 73 Nagy 1878,177. 74 Jékely2015, 133-134. 75 Jékely2015, 130. 76 „Ellenben ha Rómernek volna igaza, az eddig megállapított chronologiát gyökeresen kellene megváltoztatni; mit csak is alapos és tüzetes munkában, nem pedig röviden, ex cathedra tenni lehet.” „Nincsen tehát Rómer barátomnak sem oka, sem joga a tömjénfüstölőt fejemhez csapni.” (Rómer 1874, 161-163.; Jékely 2015,138-142.) Ortvay Tivadar Hampel Józsefnek írt leveléből pedig arról értesülünk, hogy Henszlmann „most nem jár hozzánk [a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárába], ő és Rómer úr újból meghasonlottak, amennyiben t. i. Henszlmann éles glossát csatolt Römer úr falfestményeihez. Én még nem olvastam azt, de amint a tanár úr mondja, nagyon éles és masszív. Én sajnálom, hogy e két ember nem lehet meg békében egymás mellett, hiszen egyik a másiknak oly könnyen előnyére lehetne.” (OSZKK Levelestár, Ortvay Tivadar Hampel Józsefhez, 1874. november 18.) 77 Valter 2015,18. 78 Debreczeni-Droppán 2015. 79 Gyalmos 1975, 9. 80 Rómer 1873, 3. 81 Fraknói 1891, 191. 82 Rómer 1877b. 83 Végh 2006, 64-66. 84 Végh 2006, 72. 85 Az (önkéntes?) távozásának lehetséges okaira lásd Debreczeni-Droppán 2015, 71-75. 86 Lakatos-Balla 2015, 27-28. 87 „Amint a fővárosból távoztam szándékom az volt ezen, régészetileg majdnem szűz megyének, főleg pedig az oly virágzó egyházi megyének minden zegzugát átkutatni, és ami még ittott mai napon feltalálható vala, közzé tenni! így igaz sokkal kevesebb jövend mostan napfényre mivel csak egyes irányokban és rövid utakban vizsgálhattam ezen oly terjedelmes — majd kis országnak is beillő — megyét (a hajdanta úgy nevezett Religionis Catholica virágzó kertjét), melynek már eddig is teljes ismeretétől majd személyi bajok, majd az utaknak járhatatlansága miatt, továbbra elüttettem.” (Sz. 90
