Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Galambos István - Schmidt Dávid: Rómer Flóris herbáriumi cserekpcsolatai a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára Történeti Gyűjteményében fennmaradt magángyűjteménye alapján
I 1 L ARRABONA 2014. 52. TANULMÁNYOK A Bécsben működő botanikai csereegylet (Botanisches Tauschverein in Wien) 1846-ban jött létre Alexander Skofitz vezetésével. Az egylet működéséről, illetve a cserepéldányok kínálatáról külön rovatban számolt be a szintén Skofitz által szerkesztett Österreichisches Botanisches Wochenblatt (1851-1857), majd az Österreichische Botanische Zeitschrift (1858-tól), egészen az egylet megszűnéséig. A tagsági díj 1852-ben 2 gulden és a beküldött növények ötödé volt (Skofitz 1852). Skofitz 1854-ben az alábbiakban jelölte meg az egylet működésének céljait: 1) botanikai magánérdeklődésen keresztül a tudomány haladását elősegíteni a cserepéldányok révén, 2) a herbáriumok és a növényi formák kiegészítését szolgálni, 3) egyes tájegységek kutatását, valamint a botanikusok közeledését előmozdítani (Leithner - Skofitz 1856). A bécsi csereegylet a XIX. század második felében Európa-szerte igen kiterjedt cserekapcsolati hálózatot épített ki és működtetett. Az egylet pecsétjével ellátott herbáriumi lapok szinte minden jelentős magyarországi herbáriumban (sokszor nagy számban) felbukkannak. Megjegyzendő, hogy előbb Xántus János és Szontagh Miklós révén 1868-ban, később Richter Lajos kezdeményezésére 1876-ban hazánkban is létesült hasonló céllal állat- és növénycsere egylet (Klein 1877), működésük azonban nem bizonyult tartósnak. Rómer Flóris pozsonyi kinevezését (1845 ősze) követően hamarosan tudomást szerzett a bécsi egylet megalakulásáról. 1846. március 12-én Pozsonyból Ebenhöch Ferenchez intézett levelében írja, hogy szándékában áll a csatlakozás, ehhez részletes növénynévjegyzéket kér Ebenhöchtől. (Csécs ined.) A későbbi levelezésből megtudható, hogy Rómer elsősorban olyan növények példányait kéri Győr környékéről, amelyek Bécs vagy Pozsony térségében alig fordulnak elő, és ezért nagyobb érdeklődésre tartanak számot az egylet tagjai körében. így számos példányt gyűjtet Ebenhöch-hel Gypsophilafastigiata-ból, Nymphoides peltata-bó\ vagy Onosma arenaria-ból. (Csécs ined.) A nagyszámú beküldött példányért cserébe ő is hozzájutott távoli tájak érdekességeihez, ezen kívül ingyen szerezhetett be további növényeket a pozsonyi feltanodai szertár részére, mert közintézmények (iskolák, múzeumok) gyűjteményei számára az egylet díjmentességet biztosított. A Rómer-lapokat tartalmazó kiilöngyűjtemény további gyűjtői A főhercegi gyűjteményben található különgyűjteményben Rómer Flóris 207 lapja mellett 121 herbáriumi példány található meg más gyűjtőktől. A gyűjtők a bécsi csereegylet tagjai, természetkedvelő orvosok, gyógyszerészek, egyházi személyek, katonatisztek, akik többnyire félamatőr természetbúvárként űzték a botanikát, és egymással kiterjedt cserekapcsolatot tartottak fenn. Néhány nevesebb botanikus is szerepel a gyűjtők között, például Hazslinszky Frigyes (1818-1896), Gustav (Georg) Lorinser (1811-1863), Friedrich Wilhelm Noé (1798-1858) és Alois Рокоту (1826-1886). Kiemelendő még Ballay Valér (1802-1885) bencés szerzetes is, aki — Rómerhez és Ebenhöch-höz hasonlóan — szorgalmas herbarista is volt. 8
