Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK rában, míg a másik Szeder Fábián rendtársánál, az apátság levéltárosánál volt. 20 Mikó 2015,172-173. 21 Horvát 1836; Mikó 2015, 171. szerint „Nem tudjuk, ki volt, aki az alapítólevelet lemásolta facsimileként a rézmetsző számára (az oklevelet a monostorból nem vitték ki), de könnyen lehet, hogy erre az akcióra vonatkozik Römer visszaemlékezése. (Ekkor másoltam Szent István okmányát Horvát István számára...) A róla ekkor alkotható képbe — 1834-ben mindössze — mindenestre beleillenék.” Römer életrajzírója, Börzsönyi Arnold is kész tényként említi a másolást. (Börzsönyi 1911, 5.) Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Rómer 1837. február 19-én Horvát Istvánnak írt bemutatkozó levelében nem hivatkozik erre a tevékenységére. Rómer levelét közli Kőhegyi 1970, 252-253. 22 Mikó 2015, 173. 23 OSZK Kézirattár Quart. Lat. 231. Az adatgyűjtés a következő négy részből áll. A: Magyar Országh Püspökei; B: Magyar Ország zászlósai; C: Magyarország Főispánnyai; D: Magyar Országh valóságos és czimzetes Prépostjai, Apátjai, nehány Püspökséggel együtt. Ez az adatsor azonban egyáltalán nem felel meg az archontológiával kapcsolatos követelményeknek. Ezek olyan listák, amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjét, tisztségviselésük dátumhatáraival együtt. (Engel 1998, 27.) 24 Horváth 2011, 11. 25 Horváth 2011, 11-13. 26 OSZKK Quart. Lat. 56r-78v Itinerarium Regum Hungáriáé, a fóliók több helyen üresek. Időrendben haladva a következő uralkodókról jegyzett fel adatokat: I. (Szent) István, II. Béla, III. István, IV. István, III. Béla, Imre, IV. Béla, IV. (Kun) László, I. Károly, Piast Erzsébet (I. Károly hitvese), I. (Nagy) Lajos, Anjou Mária, Zsigmond, Albert, Luxemburgi Erzsébet, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, Habsburg Mária 27 Ráth 1861. „[...] minden megközelíthető forrásból királyaink utazásihoz az adatokat gyüjté, itthon és a külföldi tudósokkal sürü levelezésben állván, oly készletet halmozott fel, milyennel e tekintetben nálunk eddig talán senki sem rendelkezhetett.” (Rómer 1869,15.) 28 ,A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei. Győr 1861, 3 5 1., 15 lapnyi előszóval ellátott első önálló munkáján Ráth Károly 15 évig szünetlenül dolgozott és mennyire a jegyzetekben felsorolt 146 különféle, sokszor több kötetü munkából, 27 okmánygyüjteményböl és mintegy 30 levéltárból, barátival folytonosan fentartott levelezésből meríthetett, többet gyűjtött össze 8000 adatnál, melyekhez a 2-dik, már megkezdett kiadáshoz még sokkal bővebb készlet maradt fen halála után.” (Rómer 1869, 15-16.; Horváth 2011, 16.) Az 1866-ban megjelent a második kiadás A magyar királyok és erdélyi fejedelmek hadjárati, utazási és tartózkodási helyei címmel. 29 Sodor 1980. A jegyzék online is elérhető; http://romer2015.hu/?page_id=385. Külön érdemes kiemelni, hogy az egyes tételekről el lehet érni a vonatkozó naplót, így jelentős mértékben megkönnyítették a keresést. A honlap szerkesztőinek munkáját itt szeretném megköszönni. 30 László 2015,194. 31 OSZKK Föl. Hung. 1110. V. 147. Rómer lényegre törő megjegyzésével „Castrum ez? Tegnap Albertfalván találtam. Ez góth templomnak alaprajza.” (D. Matuz 1992, 22.) A rom lokalizálását Terei György végezte el, véleménye szerint egy, a XIII. században épült ún. kisvárról lehet szó. (Terei 2002) Az adatért itt szeretném megköszönni Feld István segítségét. 32 OSZKK Föl. Hung. 1110. V. 62. 33 Rómer rajzán az épület inkább kápolnának tűnik, míg egy 1903-ben készült fénykép alapján nagyobb kiterjedésű lehetett. (Benczik 2000,35.) A templom már 1831-ben rossz állapotban volt. (Takó 2015,39.) 34 OSZKK Föl. Hung. 1110. V. 50-51. 35 Szigeti - Hermann 2002, 741. A gyűjteményére lásd Prohászka 2002. 36 . .különös figyelmet érdemel Sárközy József urnák régi pénz és régiség gyűjteménye, melly mintegy 6000 darab legritkább s jelesebb régi pénzt, különbféle gyűrű, pecsét és régi fegyver, urna sat. jelességeket foglal magában” (Fényes 1848, 50.; Prohászka 2003, 66.) 37 Prohászka 2002,107-108. 38 Borsos 1899, 51. „F. 264. Bronz feszület az Árpádok korából, aranyozás nyomaival, 16 cm. magas, szé88
