Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához
SZENDE LÁSZLÓ ADALÉKOK RÖMER FLÓRIS KÖZÉPKORRA VONATKOZÓ MUNKÁSSÁGÁHOZ koztatott a kérdés. Egyik útja során ugyanis meglátogatta a szintén Bogomér ispántól származó Szmrecsányi család egyik tagját. „A liptói Szmrecsányi családnak Nógrád megyében Tereskén lakó egyik tisztelt tagja Szmrecsányi Emil úr többször szíves volt vélem közleni tudományos használatra családjára vonatkozó régi okleveleket. Legutóbb 1876. évi augusztus 9-én egy baráti látogatásom alkalmával is megörvendeztetett három ily oklevéllel, melyeket a rokon nádasdi Baan családtól hozott, és melyek között egy Arpádkori oklevél függő pecsété azonnal megragadta figyelmemet, mert benne tökéletes hasonmására találtam az Archaeologiai Értesítőben Römer által kiadott kérdéses pecsétnyomó ábrájának.”71 A valószínűleg egy erdőirtó telepest ábrázoló pecsét egy 1290-ben kiadott oklevélen függött,72 a dokumentumból pedig egyértelműen kiderül, hogy Bogomer ispánnak hat fia volt. Nagy Iván az eredményről a Magyar Történelmi Társulat 1876. október 5-i ülésén számolt be, illetve megosztotta tudós társaival — köztük Rómer Flórissal — is, akik nem emeltek kifogást a bizonyítással kapcsolatban.73 Rómer úttörő munkát végzett a középkori magyar falképek tudományos feldolgozása területén, ennek részleteit Jékely Zsombor alapos tanulmányban mutatta be. A tudós pap egyrészt személyesen járt a helyszíneken, másrészt másolatokat is felhasznált. Ez utóbbiak színvonala változó, sok esetben csak általános felvilágosítást nyújtanak, ugyanakkor jelentőségük azért páratlan, mert elpusztult emlékeket őriztek meg. Az 1874-ben megjelent Régi falképek Magyarországon című munka alapmű lett, a középkori falképekkel kapcsolatos publikációk szinte mindegyike hivatkozik rá.74 Rómer fő célja az anyag közzététele volt, a topográfiai jellegű korpusz szabatos leírásokat és illusztrációkat tartalmazott.75 Tudománytörténeti érdekesség, hogy a bencés tudós a kötet miatt különbözött össze Henszlmann Imrével, aki meglehetősen vitriolos utószóval látta el a művet.76 4. kép Drugeth János nádor (1328-1333) kentaurt ábrázoló pecsétje. Körirata: S.IOHANNIS-DRVGETI.PALATINI. HVNGARIAE.IVDICIS.COMANOR(um) (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) 85
