Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához

ARRABONA 2014. 52

TANULMÁNYOK

z#

3. kép

Römer Flóris rajza az ivánci Árpád-kori templomról (Országos Széchényi Könyvtár)

Az sem elhanyagolható szempont, hogy Rómer első tudományos publikációi középkori témákat érintettek. Lokalizálta a Ravazdon található egykori Szent Villebald egyházat, és utalt arra, hogy a már romos épület köveit — köztük egy római sírkövet — az új pannonhalmi könyvtár építéséhez használták fel, illetve közölte a Bélakút latin feliratát.41 Jó érzékkel vizsgálta felül azt a korábban megfogalmazott véleményt, mely szerint a pannonhalmi apátságban található egyik sírkő a lengyel Piast-házból származó Fehér Ulászló42 hercegé lett volna. A sírfelirat feloldása, a történeti adatok és a címeres analógiák összeszedése után helyesen állapította meg, hogy a kőemlék Czudar László apát (1362-1372) számára készült.43 Módszertana egyértelmű: mindig az eredeti forrást kell megvizsgálni, mert elődei ezt több esetben elmulasztották. „így Írja ki egyik író a’ másik’ véleményét; mert ez könnyebb, mint a’ saját tapasztalás és gondolkodás, kevesebb fáradságba kerül az egyszer elmondottat ismételni, mint vizsgálat alá venni.” — fogalmazta meg találóan.44 De ide lehet sorolni egy oklevélközlését is, a győri káptalan 1224-es diplomáját saját másolatgyűjteményéből tette közzé.45 Az oklevél eredetije a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban található,46 a pontos lelőhelyet azonban Rómer nem közölte. Ugyanakkor

82