Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: A sobori késő avari temető Rómer Flóris és Mihálydy István feljegyzései tükrében
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK A lelőhely kérdése A temető lelőhelyével kapcsolatban sem Miháldy, sem pedig Rómer nem jegyezték fel azt, hogy a településtől melyik irányban, illetve milyen távolságban feküdt. Az bizonyos, hogy a Rába nyugati partján volt (11. kép), amely noha Sobor a keleti parton terül el, mégis a településhez tartozott. Az itt található földeket legelőként, rétként használták a soboriak. (Dóka 1979, 364, 8. ábra) A jelzett eszteró a Rába partján kiépített gát elnevezése. (Stessel 1907, 243.) Miháldy skiccszerű térképe alapján a temető valószínűleg a településtől északnyugatra lehetett. A temetkezések és mellékleteik értékelése A Nemzeti Múzeumba 19 sír mellékletei jutottak, míg a többi 17 temetkezésben talált tárgyak Miháldynál maradtak. Ugyanakkor ezen 19 sírban talált leletek közül a plébános számosat visszatartott a gyűjteménye számára. A sobori ásatásokból a Miháldy-gyűjteményben maradtak közül néhányat megemlít Récsey Viktor : „.. .Vannak itt a Keszthely-vidékiekhez hasonló ezüst kosaras fülbe-valók, melyeket a gyűjtő állítólag Soboron talált ásatás alkalmával, mely az »ArchÉrt« 1875. évfolyamában (252.1.) le van írva. Legértékesebb ezek közül egy hüvelydísz ezüstből, domborműves ornamentikával. [...] két síredény Soborról (őskori?).” (Récsey 1903, 65.) E leletek sorsa azonban nagyobbrészt ismeretlen. A gyűjteményt ugyan a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége megszerezte, amit aztán a frissen megalakult veszprémi múzeum kapott meg (Mithay 1978, 9.), azonban a veszprémi múzeum leltárkönyvében az első világháború előtt leltározott leletek költ. kép Sobor a második katonai felmérés térképén 68
