Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: A sobori késő avari temető Rómer Flóris és Mihálydy István feljegyzései tükrében
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK rint. (Hampel 1876,73-74) Mint az sok más amatőr régész esetében megfigyelhető, Rómer Nagyváradra kerülését követően lelkesedésük—támogató nélkül maradva — alábbhagyott és sokan felhagytak a kutatással, gyűjtéssel. Miháldy az 1880-as évek országos kiállításaira ugyan még elküldte gyűjteményének szebb darabjait, azonban a későbbi tevékenységéről nem állnak rendelkezésünkre irodalmi vagy levéltári adatok. (Récsey 1903,66.) Gyűjteményét nem adta el, mivel 1901. május 31-én bekövetkezett halálát követően a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége intézkedett a régészeti és néprajzi anyag megvásárlásáról. (Récsey 1903; Mithay 1978, 9.; Kópházi 2002, 608.) Mint arra Récsey rámutatott, a gyűjteménynek nem volt leltárkönyve, mindössze időközönkénti feljegyzéseket tett Miháldy, amelyek azonban elkallódtak. (Récsey 1903, 65.) A Magyar Nemzeti Múzeum mintegy tucatnyi, különféle korú tárgyat választott ki a hagyatékból (Hampel 1902, 436- 437.), a jelentős részét pedig az éppen akkor alakult Veszprémi Múzeum kapta meg. (Mithay 1978, 9.) Sajnos a leletek azonosítását a jegyzékek és a leltárkönyvek hiánya ma már nem teszi lehetővé. A sobori temető feltárására vonatkozó híradások a korszak országos és helyi kiadványaiban A sobori temető feltárásáról mind Rómer, mind pedig Miháldy beszámolt a helyi, illetve az országos folyóiratokban. Elsőként Rómer tudósított az Archaeologiai Értesítőben Miháldy 1875. májusi kutatásairól: „Miháldy István plébános úr B. Szent Lászlóról arról tudósít, hogy ő Sobor határában Sopronmegyében az uradalomtól kinyert engedély folytán ez évi május hó 18 és 19-ik napján ásatásokat rendeztetett. Egy helyt elkorhadt testre akadt, melynek ballábánál egy 9 cm. magas, a szájnyílásánál 8 és a talapnál 6 cm. széles bögre feküdt. Egy másik helyt szintén hullára akadt, melynek jobb lábánál egy 14 cm. magas, szájnyílásánál 9.5, fenekénél 7,5 cm., legnagyobb bőségében 12 cm. széles bögrét, a test baloldalánál pedig egy kis vasdarabot talált. Egy harmadik helyt egy 175 cm. hosszú vázat ásott ki melynek jobbjában vaskés, a farcsonton vaskarika, lábánál pedig 12.5 cm. magas, szájöblénél 11 cm., talapjánál pedig 7.5 cm. széles agyagbögre volt. Egy negyedik helyt a bögre a váz szájába volt alkalmazva, egy ötödik helyt pedig a két kéz száraira. Ugyanitt a bögre mellett madárcsont-maradványok is találtattak. Egy hatodik helyt a váz baljában volt a vaskés, balvállán a vaskarika jobb lábánál pedig a 11.5 cm. magas bögre. A váz feje lefelé volt fordulva, mintha a földbe harapott volna. A test többi része különben szabályosan feküdt, kivéve hogy egy álkapocs nehány foggal a bögre mellett hevert. Egy hetedik helyt a 160 cm. hosszú váz jobb kezének egyik úján bronz sodrony gyűrű volt, baljában vaskés, balcsipője körül 3 vaskarika egymás mellett, azonfölül egy 9.5 cm. magas bögre a balfül táján. — A sírok, melyekből összesen tizet ásatott fel, többnyire 19.5 cm.-re vannak a földben.” (Rómer 1875) Alig néhány hónappal később egy részletesebb beszámolót tett közzé Miháldy 46
