Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: A sobori késő avari temető Rómer Flóris és Mihálydy István feljegyzései tükrében
PROHÁSZKA PÉTER A SOBORI KÉSŐ AVAR TEMETŐ RÖMER FLÓRIS ÉS ... Prohászka Péter A SOBORI KÉSŐ AVAR TEMETŐ RÖMER FLÓRIS ÉS MIHÁLDY ISTVÁN FELJEGYZÉSEI TÜKRÉBEN Bevezetés Römer Flóris széleskörű kutatói és tudományos tevékenysége során számos régészeti korszak kutatásának megindításában szerzett elévülhetetlen — azonban sok esetben feledésbe merült — érdemeket. Ezek közé tartozik többek között az avar kor kutatása is, mivel az ő nevéhez fűződik két jelentős avar kori síregyüttes — a szentendrei és az ozora-tótipusztai — mellékleteinek megszerzése a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Römer ugyan felismerte kronológiai helyzetüket, és — amint arról a Nemzeti Múzeum 1870-es évekbeli kiállítása, valamint az ahhoz írt kiállítási vezetője tanúskodnak — etnikai besorolásukat is.1 Tudományosan azonban nem dolgozta, dolgozhatta fel őket, ugyanis értékelésükre és besorolásukra a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Pulszky Ferenc tartott igényt.2 Az avar 6-7. századi régészeti leletanyag meghatározását ugyanis e két leletegyüttes, valamint az 1850- es évek közepén előkerült kunágotai sír bizánci éremmellékletei tették lehetővé. (Pulszky 1873) Rómer ezen fejedelmi temetkezések megmentése mellett azonban még egyféleképpen bizonyosan hatott az avar kor régészeti kutatására, amely pedig az avar sírok és temetők feltárása volt, méghozzá a VIII. Ősrégészeti és Embertani Konferenciához kapcsolódó előmunkálatoknak köszönhetően. Az 1876. szeptember elején a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt nemzetközi konferenciához kapcsolódó kiállításban a különféle intézményi- és magángyűjtemények mellett olyan régészeti leletek is kiállításra kerültek, amelyek az 1875-ben általa és Pulszky által intézett kiáltvány nyomán megkezdett feltárásokkal kerültek napvilágra. (Prohászka 2015) Ezen országos akció keretében óhatatlanul feltárásra kerültek olyan temetkezések, melyekben öntött bronz griífes-indás övék és egyéb mellékleteket találtak. E temetkezések a Pulszky által az éremmellékletek segítségével meghatározott kora avar leletektől eltérően azonban teljesen más anyagúak és kialakításúak voltak. Az éremmellékletek hiányában így besorolásuk meglehetősen nagy kérdést jelentett a korszak kutatói számára, pedig a Kárpát-medencében megtelepedett avarság 8. századi emlékei voltak. (Daim 2003, 465-467) Ilyen bronz viseleti tárgyakkal bíró sírt tárt fel többek között Tariczky Endre Tiszafüred határában és hozta kapcsolatba sikeresen az avar korral. (Prohászka 2013) Ugyanekkor került sor az első késő avar temető kutatására, amelyet ugyan Miháldy István bakonyszentlászlói plébános kezdett meg, azonban néhány sír feltárásánál Rómer személyesen jelen volt és noteszében rögzítette a megfigyelt jelenségeket. Ráadásul a kongreszszus eredményeit összefoglaló és bemutató könyvében 19 sír leírását, néhány sírrajzot és a Miháldy-féle temetőtérképet közölte is. (Rómer 1878, 172-174) (1. kép) így lett a sobori az első olyan temetője az avar kor kutatásának, amelyről te-43
