Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Galambos István - Schmidt Dávid: Rómer Flóris természettudományos magángyűjteményének sorsa
GALAMBOS ISTVÁN - SCHMIDT DÁVID RÖMER FLÓRIS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ... Ennek tükrében — Romért idézve — ismét feltehetjük a kérdést: „Lám, nem lett-e volna jobb az időt mulatva elfecsérelni??” A főgimnázium évkönyvei tehát nem tartalmaznak adatokat a Römer által a természetrajzi szertárnak adományozott természettudományos magángyűjteményről. Az iskolai évkönyvekben fellelt két adat némi reményt ébresztett, hogy esetlegesen levéltári anyagokban található erre vonatkozó anyag. Az 1888/89. tanévről szóló iskolai értesítő a következőket írja: „1888. decz. 18. 38517 sz. a. rendelettel miniszter úr Őexciája (sid)örvendetes tudomásul veszi a helyi viszonyokat feltüntető természetrajzi gyűjtemények rendezését.” (Corzan-Avendano 1889, 61.) A magyarországi rendeletek tára (MRT) 1888-as évfolyama azonban nem tartalmaz ilyen számú, a vallás- és közoktatási miniszter által kiadott rendeletet. Feltételezhető, hogy ez valójában nem rendelet, hanem egy iktatószám, mely a főgimnázium és a minisztérium közötti levélváltás eredménye. A második bejegyzés 1922-ből származik (Jacobi 1922, 16.): „A természetrajzi szertár álladéka 1922. június hó 30-án: Vétel 3223, ajándék 500 db, 7320 korona értékben. A szertárat a folyó év folyamán újból leltároztuk, a kiselejtezendő anyagjegyzékét a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium részére felterjesztettük.” A budapesti középiskolák iratanyagait őrző Fővárosi Levéltár fondjegyzékében a jogutód Berzsenyi Dániel Gimnázium anyagában csak az iskolai anyakönyvek és a Petőfi Zoltán Alapítvány csekély számú iratanyaga maradt fenn. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyagában nincs nyoma egyetlen fent említett dokumentumnak sem. (Németh István MNL OL exlitt). A természetrajzi szertár pusztulása A gimnázium szertára — benne feltehetőleg Rómer magángyűjteményének megmaradt darabjaival — a II. világháború végén szomorú sorsra jutott. Tárgyainak darabszáma 1944-ben a 106 tárgy selejtezését követően 5620 darabot tett ki. Az 1944/45-ös budapesti harcok kapcsán a következőket olvashatjuk: „A második világháború és a fasiszta terror pusztításai iskolánkat is nagyon súlyos megpróbáltatásoknak tették ki. Az 1944-45. tanévre mindössze 374 tanuló iratkozott be, az előző évi 672-ből... Október 18-tól kezdve az iskola épületet először részben, majd 28-tól teljesen különböző katonai alakulatok vették igénybe. A légitámadások és az ostrom során az épületet 5 súlyos találat és több tucat belövés érte. Ekkor pusztult el az akkori budapesti középiskolák között párját ritkító kémiai és biológiai szertár.” (Kuthy 1959, 33.) Ugyanerről Czwiín Lajos — a gimnázium egykori tanulója — 1989-ben így emlékezik: „A nagyvilágégés, a II. világháború után Budapesten a Markó utcában a Berzsenyi Dániel Gimnázium épülete viszonylagos épségben maradt meg. Ép ablaka alig volt, az ajtók is hiányosak voltak. A huzatos tantermekben lyukas padlók, letépett fogasok, összetört bútorok és kifosztott szertárak árulkodtak arról, hogy ebben az épületben rövid időn belül két hadsereg is megfordult. Amit meghagyott az egyik, tönkretette a másik.” (Czwiín 1989, 7.) 39
