Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Galambos István - Schmidt Dávid: A Magyar Természettudományi Múzeum Történeti Gyűjteményének (Collection Historicae) Rómer Flóris által gyűjtött herbáriumi lapjai II. Javítások, kiegészítések és pótlások
ARRABONA 2014. 52. TANULMÁNYOK ményről van szó. A hozzászólások között a következőt lehet olvasni: „Dr. Jávorka Sándor megjegyzi, hogy József Károly Lajos főherceg gyűjtésében a Jasminum fruticans is megvan Budáról, sokkal régebbi időből (1847), mint amikorról irodalmunk először említi. Ekkor a főherceg csak 13 éves volt, valószínű tehát, hogy e növényt is Römer Flóris vezetése mellett gyűjtötte.” (Zólyomi 1942, 207.) Feldolgozva e korábban ismeretlen eredetű gyűjteményrész nem Römer által gyűjtött lapjait, sem id. József Károly Lajos főherceg gyűjtéseivel, sem pedig a Jasminum fruticans herbáriumi lapjával nem találkoztunk. Ezt követően megkerestük Barina Zoltánt, az MTM Növénytár kurátorát, aki megerősítette, hogy József főherceg herbáriuma a Történeti Gyűjtemény része. (Barina ex litt.) Tovább kutatva ráleltünk Jávorka (1942) cikkére, mely ismerteti a gyűjteményt. Ezután átnéztük a két herbáriumi szekrényből álló cca. harminckét rekeszt felölelő Történeti Gyűjteményt, s megállapítottuk, hogy a nádor család növénygyűjteménye (Jávorka 1942) más korabeli gyűjtők faszcikuluszainak közbeékelődésével több, egymástól távoli polcon található. Mivel az előkerült 207 Rómer-lap és a 121 korabeli gyűjtő faszcikuluszain — eltérően a nádor családtól származó egyéb kötegektől — nem volt feltüntetve a tulajdonos (ajándékozó) személye, így annak származására csak az irodalmi forrásokból (Zólyomi 1942, Jávorka 1942) derülhetett fény. Átnézve a nádor család máig rendezetlen, feldolgozatlan gyűjteményét, jól látható volt, hogy a család tagjai erősen vonzódtak a Scientia amabilis felé, mivel több családtag gyűjtései is megjelennek az átadott herbáriumban. Eddigi kutatásaink alapján úgy véljük, hogy a 190+17 Rómer-lap (Galambos - Schmidt 2015 és jelen közlemény) valamint a feldolgozott 121 cserepéldány (Galambos - Schmidt 2017a) Rómer magángyűjteményének részét képezték, melyet tanítványának ajándékozott. Rómer természettudományos magángyűjteményének más részei — közte herbáriumi lapok is — a budapesti katolikus főgimnázium természetrajz szertárát gyarapították. (Galambos - Schmidt 2017b) Ezt erősíti az is, hogy Polgár Sándor (1941) 1910-ben átnézte a budapesti katolikus gimnázium természetrajz szertárát, ahol nem talált Rómertől származó, Győr megye flórájához felhasználható lapokat, nem is találhatott, mert ezek a főhercegi gyűjteményben lappangtak. A más gyűjtőktől származó 121 lap Rómer botanikai szakmai kapcsolatrendszerét tükrözi. A nádor család tagjai saját kezűleg gyűjtenek, idegen gyűjtők lapjai — eltekintve egy Ceylon szigetéről származó páfrány anyagtól és Rómer magángyűjteményének részletétől — herbáriumukban nem találhatók.
