Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz: Vendégkönyv Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplójában
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK zeit június 24-e előttieket itt nem adja hozzá —, sajnos akkor sem tekinthetők ezek az adatok semmiképpen sem teljesnek, sem hivatalosnak. Römer nem minden nap, illetve nem egész nap volt szolgálatban a kiállításban, nem szerepelnek kétszer azok sem, akik esetleg kétszer, vagy akár többször is visszatértek az ő ügyelése idején a kiállításba. Lövey Klára cikkeiben jelzi, hogy július 8-án a terménykiállítást nézte meg, 9-én pedig a régészeti kiállítást, de már 8-án bejegyezte a nevét a Vendégkönyvbe: ahogy írja, alig lehetett megtalálni a magyar tárgyakat, de „szerencsémre találkoztam Römer Flóris úrral, s szives volt megmutatni a keresett albumokat.. ,”17 Az aláírók összesítése után sem kapunk pontos látogatószámot, hiszen nem tudjuk pl. Kölber Fülöp, Vogel Károly és Fuchs Rudolf családtagjainak a számát. Térey Pál, a Hazánk s a Külföldben megjelent írásában18 mintegy kétezer magyar látogatót említ, a Rómer feljegyzéseiben található 454 név ennek alig a negyede. Miért is érdekes ez a névlista azon kívül, hogy némi bepillantást nyerhetünk abba, milyen társadalmi rétegek látogattak el Párizsba, kinek milyen szállásra telt, ki nézte meg a magyar régészeti kiállítást? Rómer rendkívüli szakmai és személyes kapcsolati hálója jelentősen szélesedett a világkiállításon, nemcsak a külföldi tudósokkal. További kutatásokat igényelne, hogy hány látogatóból lett később régészetkedvelő, vagy éppen munkatárs valamelyik régészeti egyletben, tudósító régészeti leletekről az Archaeologiai Értesítőben; és az is látható, sok ismerőse kereste meg őt Párizsban. Többeket biztatott is az útra, például barátjának, Ebenhöch Ferencnek írta augusztus 7-én: „Ipolyi tegnaptól fogva itt van. Jöszte 10 nap nem a világ. A congressus 17-től 30áig tart.”19 A kiállító gyárosok, kereskedők, birtokosok stb. és/vagy családtagjaik aláírását is megőrizte a Vendégkönyv, valamint a protokolláris látogatók és a magyar emigráció tagjainak névsorát. A Köztelekben előzetesen kiállító festők20 közül is több nevével találkozunk, például kijutott a kiállításra ösztöndíjjal az ifjú Munkácsy Mihály is. Mivel a Vendégkönyvben (leginkább) saját kezű aláírások szerepelnek, emiatt nem minden kézírás olvasható ki (egyáltalán nem, vagy pontosan), ezeket [?] jellel megjelöltem. A kiegészítéseket szögletes zárójelek közé tettem, a rövidítések feloldása a közlemény végén található. A maitól eltérő helyesírás (főként az ékezetes betűk) külön jelölésétől eltekintettem, csak a helytelenül írt neveket jelöltem. Lábjegyzetelés: A nagyon gyakori neveket (mint pl. Kiss József) csak abban az esetben jegyzeteltem, ha valami — foglalkozás, magyarországi lakóhely, esetleg a vele együtt utazók— egyértelművé teszi, kiről van/lehet szó. Esetenként az aláírás írásképét is figyelembe vettem, pl. a Zichy család esetében az aláíró lehetne az 1816- ban született Zichy Béla, de a lendületes, fiatalos íráskép inkább az 1851-ben született ifjabb Bélára utal. Ezen kívül valószínű a nagyjából egykorú testvérek és unokatestvérek utaztak együtt, vagyis Zichy Béla (1851-1928) és testvére, Ilona (1849-1873) az anyjuk, Zichy Jánosné Kray Irma Borbála (1830-1913), és unokabátyjuk, Zichy Vilmos (1840-1875) felügyeletével.21 Az aláírások melletti dátumokat meghagytuk az eredeti formában, de a könynyebb keresés érdekében baloldalra, külön hasábba kiemeltük. 194
