Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz - Kiss Melinda: Id. Storno Ferenc kapcsolata Rómer Flórissal (Storno Miksa kézirata)
CSECS TEREZ - KISS MELINDA ID. STORNO FERENC KAPCSOLATA RÓMER FLÓRISSAL eine Gnade wenn man dazukommt. Bleiben Sie wohlauf, guten Muthes, kommen Sie wieder einmal auf ein gutes Glas Bier, und bleiben Sie wie immer herzlichbieder gewogen Ihrem Römer. Pesth 1864. 24. Okt!’12 Túlságos [an] sok helyet foglalna el az egész terjedelmes levelezés közlése, bár érdemes lenne, hiszen a hazai archaeológia történetét a Bizottság 1858. évi megalakításától napjainkig tárgyaló mű megírásához sok adatot szolgáltatna, de itt csupán azon levelekre szorítkozunk, melyek Storno közreműködésének [—] mint nem hivatásos, de mindenesetre nagyon lelkes és [el] hivatott régész [ként — a] szakkörökben való elismerésére terjednek ki. Ez annál is inkább szükséges, mivel ma más szempontokból történik a műemlékek tanulmányozása és helyreállítása, de ahogy ma egyes neobarokk bútorok ismét kezdenek megbecsüléshez jutni, úgy valószínűleg más elbírálás alá fog esni a neogótika majd akkor, ha a százéves kort túlhaladta, bár e között is vannak alkotások, melyek művészi értékkel soha nem fognak bírni. De lehet, hogy erre a kérdésre hamarább is kapunk határozott formában feleletet. A mai háborúban sok neves műalkotás dől romba, vagy sérül meg. Mi lesz majd a híres németországi templomokkal, középkori vagy újabb városházakkal, magánépületekkel? Felépítik azokat újból, helyreállítják-e régi alakjukban a csak részben elpusztult épületeket, s mi lesz egy híres szárnyas oltárral vagy festett ablakkal, melyeknek csupán egyes részei maradnak meg? Problémák, melyek nagyban hasonlítanak a múlt században felmerült feladatokhoz. Kétségtelen azonban, hogy a mai generációnak jóval könnyebb a helyzete, hisz a régészet, hála az előmunkálatokat végzőknek, azóta hatalmasan fejlődött, s a középkori stílus lényegéhez sokkal közelebb jutott. Milyen messze áll már egy Heidelof [f ]13 vagy Hof [f ] städt14 gótikája Viol[l]et le Duc-étől,15 és mennyi kiváló mű jelent meg a Dictionnaire de l’Architectur[e]16 óta! És ne gondoljuk, hogy a sokszor félvállról vett „átérzés” annyira megvetendő dolog. A renaissance nagymesterei is századokra nyúltak viszsza, hozzáadva a bennük izzó „szikrát”, s ugyanezt tették a XIX. század építészei is, amikor gót stílusban formáltak. S aki sokat foglalkozik és behatóan tanulmányoz egy formanyelvet, azt individualizmusa szerint annyira elsajátítja, hogy például virágok vagy levelek alakját önkéntelenül is stilizálva látja. Hogy ebből azután művészi érték származik, ahhoz mindig a „szikra” adja meg a döntő szót. Az 1867-es év nagy részét Rómer Párizsban tölti, az ottani kiállításra küldött magyar muzeális anyag rendezésére kiküldött biztosként.17 Visszatérve siet barátjával a kapcsolatot felvenni, s a többi között azt írja (1867. november 21.): „Ihre Rührigkeit, und der Glückliche Erfolg den Ihre Arbeiten haben, erfreuten mich sehr; ich wünschte nichts mehr, als wenn wir wenigstens in jedem Landesviertel einen Storno hätten - um unsrer Apathie endlich einmal im Ende zu machen.18 Majd alább így folytatja: „Ihre Studien in Martinsberg sind, wie ich vom Herrn Erzabt hörte, zu Ihrer Zufriedenheit ausgefallen, ich wünschte nichts sehnsüchtiger, als daß der alte, so oft mißhandelte Dom, so weit es noch möglich seiner ursprünglichen Einfachheit zurüchgegeben werde!49 153
