Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Csécs Teréz - Kiss Melinda: Id. Storno Ferenc kapcsolata Rómer Flórissal (Storno Miksa kézirata)

ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK Storno Miksa Id. Storno Ferenc kapcsolata Römer Flórissal Dr. Römer Flórissal a[z 18] 60-as évek legelején megindult levelezésből, mely az első időben kizárólag a magyar műemlékek körül forog, később a legszorosabb barátság fejlődött, ami gyakran kedves és közvetlen módon jut kifejezésre a leve­lekben is, és azt a kölcsönös vonzódást élénken tükrözi vissza, mely a régészetért rajongó két férfi között, Rómernek 1889-ben bekövetkezett haláláig, fennállott. Régi falfestmények adtak okot az első levélváltásra, melyek felkutatása és megmentése fontosságát Rómer is korán felismerte és fáradhatatlanul járta az or­szág különféle részeit, hogy ilyenekre rátaláljon. [Id.] Storno [Ferenc3](2. kép) 1861-ben járta végig Paur Ivánnal (1806-1888), a gróf Széchényi család levéltárosával Zala megyét, és amint Rómer egyik levelé­ben írja, két évvel később szinte nyomon követte őket, ráakadva a veleméri és tur­­niscei (Bántornya — megj. tőlem, [S. M.]) falfestményekre is, mire Stornonál ér­deklődik, vállalná-e ezek felvételeinek elkészítését, és néhány nap múlva már örömmel jelenti, hogy az Arch[aeologiai] Bizottság e célra 100 forintot szavazott meg, és az összeget azonnal meg is küldi. (3-4. kép) Rómer sikeres fáradozása fölötti örömében írja (1863. szeptember] 28.): „Der Maler Víszkelety4 ist aus eigenem Antriebe, Telepy5 vom Nationaltheater ausgesendet, abgegangen-ich freue mich daß die Sache [...] findet- und hoffe daß Ihre Meisterwerke den Triumpffinden und Staunen des Vaterlandes erregen werden!’6 S érthető is ez a lel­kesedés, hisz Rómer akkor még ezeket a legrégibb hazai falfestményeknek tartotta.7 Storno nem fordulhatott kizárólag a régészeti kutatás felé, nagyobb munkái nagyon lekötötték, de ott, ahol restaurált, a középkori régiségekkel behatóan foglalkozott, s azok felkutatására és is­mertetésére minden [tőle] telhetőt megtett. Első nagyobb munkája a soproni Szent Mihály plébá­niatemplom helyreállítása volt. Amikor Rómer ezen megbízatásáról értesül, azt írja (1863. no­vember 12.): „Nicht nur ich, wir alle freuen uns herzlich über Ihre Arbeit, und so sehr ich der Resta­urierung der Mich. Kirche gratuliere, daß sie einen Storno gefunden — so sehr wünschte ich ebenfalls, daß Sie ganz der unsere sein könnten.”8 A veleméri és turniscei felvételeket jelentésével együtt Storno 1863 végén küldi be a Bizottság­nak,9 mely azokat nagy elismeréssel fogadta, miről Rómer a következő levélben számol be: „Euer Wohl­geboren, Hoch[...] Freund! Sie entschuldigen, daß ich 150 2. kép Id. Storno Ferenc 1880-90 körül (Soproni Múzeum, Storno-hagyaték)

Next

/
Thumbnails
Contents