Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: Rómer Flóris egyházi és világi elismerései, kitüntetései
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK Römer fogadásokon és ünnepeken viselte a kanonoki keresztet, melynek szalagja miatt, mint arról 1882. augusztus 28-án kelt levelében József főhercegnek beszámolt, megrótták: „Cs. kir. fenséged Coburg királyi herceg úr jelenlétében kőtárba [kóterba] akartak küldeni, mer a bár új, de még is kopottnak látszó, vorschrifftsmaessig szalaggal bátorkodtam megjelenni, elmondtam itthon, és tapsolt a káptalan, hogy szalagnak színei magasbb helyen sem tetszettek. így használtam a régibb és szebb színű szalagot — míg Dr. Szenice a másikban jelent meg; most meg azért köttetnek gúzsba. Legjobb lesz tehát, ha a köztest követem, és mikor az A párt előtt а В pártot éltette, jól elverték, és mikor В pártnak előtt ismét А-t éltette szintén elverték, Összejővén egy harmadik csoporttal a mely azt kérdezé, ki a vivat? Csak oda tartotta magát hogy verjék el! — Attól tartok, hogy még a felséges Udvarhoz kerül a dolog, és a Szt István szalaghoz trendi hasonló pántlikától még megfosztanak és valami más kétszínűt reánk oktrojálnak.” (Országos Széchenyi Könyvtár Rómer Flóris József főhercegnek Nr. 27,1882. augusztus 28). A másik kitüntetés, amelyet a nyakában viselt öregkori képein, egy igen ritka portugál kitüntetés az Ordern de Sant’lago de Espada volt. А XIII. századi katonai rendből és annak jelvényéből, a Jákobkeresztből 1862-ben jött létre azon polgári kitüntetés, amelyben Rómer is részesült. A jelvény arannyal szegélyezett vörös emailirozott Krisztuskeresztből áll, melynek karjai liliomokban végződnek és szára pedig hegyesen megy lefelé. Rómer ezt zöld koszorúkból és Jákobkeresztekből álló láncon hordta. Az 1876. évi budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus után közel négy évnek kellett eltelnie а IX. megrendezéséig, melynek 1880 szeptemberében a portugáliai Lisszabon adott otthont. (Cartailhac 1880; Virchow 1880; Sommer 2009,18.) Rómer, magas kora ellenére, vállalva a hosszú utazás fáradalmait, személyesen vett részt a kongresszuson. (Hampel 1891, 43. (443.)) Élményeiről és a kongresszus eseményeiről az Archaeologiai Értesítőben számolt be. (Rómer 1885) Hazaérkezése után, 1880. november 24-én Kruesz Krizosztom főapátnak írt levelében már említi a kitüntetést: „a kitüntetés olyan RÁK-forma dolog. Én az egészről hivatalosan semmit sem tudok. Kacsa lesz az egész; bár ottan kerdeztékf!], mit szeretnék jobban? a mire az feleltem, hogy semmit sem érdemeltem meg!” (Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, E 23.h) Majdnem egy évvel a kongresszus után kapta meg a portugál kitüntetést, amelyről a következőképpen számolt be József főhercegnek (Országos Széchenyi Könyvtár Rómer Flóris József főhercegnek Nr. 18, 1881. június 30): „Végre megkaptam Don Luiz király kegyes rendjelét, a zöld, ezüst és vörös szín, ezen díszítményét előttem még becsessé teszik, mivel a SCIENCIT LETRAS E ARTES-el jutalmazásúl szól, és mint hiszem, birodalmunkba ritka is.” Mivel a kitüntetéssel a tudomány, az irodalom és a művészet területén végzett kiemelkedő tevékenységet ismerték el, így e kitüntetés különösen fontos volt Rómer számára. A portugál kitüntetés viselését azonban engedélyeztetni kellett Bécsben, melyet az év végén jóvá is hagyott a kancellária. (Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Wien) Kabi-146
