Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Prohászka Péter: Rómer Flóris egyházi és világi elismerései, kitüntetései

ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK Römer fogadásokon és ünnepeken viselte a kanonoki keresztet, melynek sza­lagja miatt, mint arról 1882. augusztus 28-án kelt levelében József főhercegnek be­számolt, megrótták: „Cs. kir. fenséged Coburg királyi herceg úr jelenlétében kőtárba [kóterba] akartak küldeni, mer a bár új, de még is kopottnak látszó, vorschriffts­­maessig szalaggal bátorkodtam megjelenni, elmondtam itthon, és tapsolt a kápta­lan, hogy szalagnak színei magasbb helyen sem tetszettek. így használtam a régibb és szebb színű szalagot — míg Dr. Szenice a másikban jelent meg; most meg azért köttetnek gúzsba. Legjobb lesz tehát, ha a köztest követem, és mikor az A párt előtt а В pártot éltette, jól elverték, és mikor В pártnak előtt ismét А-t éltette szintén el­verték, Összejővén egy harmadik csoporttal a mely azt kérdezé, ki a vivat? Csak oda tartotta magát hogy verjék el! — Attól tartok, hogy még a felséges Udvarhoz kerül a dolog, és a Szt István szalaghoz trendi hasonló pántlikától még megfosztanak és valami más kétszínűt reánk oktrojálnak.” (Országos Széchenyi Könyvtár Rómer Fló­­ris József főhercegnek Nr. 27,1882. augusztus 28). A másik kitüntetés, amelyet a nyakában viselt öregkori képein, egy igen ritka portugál kitüntetés az Ordern de Sant’lago de Espada volt. А XIII. századi katonai rendből és annak jelvényéből, a Jákobkeresztből 1862-ben jött létre azon polgári ki­tüntetés, amelyben Rómer is részesült. A jelvény arannyal szegélyezett vörös ema­­ilirozott Krisztuskeresztből áll, melynek karjai liliomokban végződnek és szára pe­dig hegyesen megy lefelé. Rómer ezt zöld koszorúkból és Jákobkeresztekből álló láncon hordta. Az 1876. évi budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus után közel négy évnek kellett eltelnie а IX. megrendezéséig, melynek 1880 szeptemberében a portugáliai Lisszabon adott otthont. (Cartailhac 1880; Virchow 1880; Sommer 2009,18.) Rómer, magas kora ellenére, vállalva a hosszú utazás fáradalmait, sze­mélyesen vett részt a kongresszuson. (Hampel 1891, 43. (443.)) Élményeiről és a kongresszus eseményeiről az Archaeologiai Értesítőben számolt be. (Rómer 1885) Hazaérkezése után, 1880. november 24-én Kruesz Krizosztom főapátnak írt leve­lében már említi a kitüntetést: „a kitüntetés olyan RÁK-forma dolog. Én az egész­ről hivatalosan semmit sem tudok. Kacsa lesz az egész; bár ottan kerdeztékf!], mit szeretnék jobban? a mire az feleltem, hogy semmit sem érdemeltem meg!” (Pan­nonhalmi Főapátsági Könyvtár, E 23.h) Majdnem egy évvel a kongresszus után kapta meg a portugál kitüntetést, amelyről a következőképpen számolt be József főher­cegnek (Országos Széchenyi Könyvtár Rómer Flóris József főhercegnek Nr. 18, 1881. június 30): „Végre megkaptam Don Luiz király kegyes rendjelét, a zöld, ezüst és vörös szín, ezen díszítményét előttem még becsessé teszik, mivel a SCIENCIT LET­­RAS E ARTES-el jutalmazásúl szól, és mint hiszem, birodalmunkba ritka is.” Mivel a kitüntetéssel a tudomány, az irodalom és a művészet területén végzett kiemelkedő tevékenységet ismerték el, így e kitüntetés különösen fontos volt Rómer számára. A portugál kitüntetés viselését azonban engedélyeztetni kellett Bécsben, melyet az év végén jóvá is hagyott a kancellária. (Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Wien) Kabi-146

Next

/
Thumbnails
Contents