Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz: A rajzoló Rómer - A téti Kisfaludy-ház
CSECS TERÉZ A RAJZOLÓ RÖMER Csecs Teréz A RAJZOLÓ RÖMER A téti Kisfaludy-ház Rómer Flóris „1842-ben Toldy kérésére felkereste Téten Kisfaludy Károly szülőházát, de már csak egy gödröt s benne néhány téglát talált a helyén. Viszont a főjegyző elmondása nyomán lerajzolta az egyszerű parasztporta alaprajzát, s megküldte Toldynak.”1 — foglalta össze röviden Bardoly István annak a rajznak a történetét, amelyhez a kapcsolódó, Rómer által írt leveleket Mázi Béla Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár című írása2 mellett közli. Rómer Flórisról több életrajzírója is megjegyzi, hogy szeretett rajzolni, különösen a művészeti adattárakban, lexikonokban szerepel rajzoló vagy festőművészként.3 Guzmics Izidor is fontosnak tartja megjegyezni bakonybéli apáti naplójában az 1834. július 17-i diplomatikai vizsgák alkalmából, hogy „Különös hajlandóságot és ügyességet mutatott benne Florian (Römer Ferencz, ki már ezelőtt Bakonybélt rajzolá.)”4 A bencés rendtörténetben megjelent életrajza szerint „örömet és szórakozást a rajzban és festésben talált. Ezek iránt már régtől fogva különös hajlama volt, s amikor csak ideje engedte, gyakorolta magát bennök, mint arról a növendék korában többek közt készített bakonybéli kolostornak rajza, melytől Guzmics I. apát tesz említést, eléggé tanúskodik.”5 Szinnyei József szerint „A győri gymnasium alsó osztályaiban 1839 őszén mint a magyar és latin nyelv tanára kezdte működését. (1842-45. az ottani lyceumban tanított). Tantárgya mellett festésre adta magát és festési kirándulásai [sic] mindig a Balaton kies tájai és kedvelt Bakonya felé vitték.”6 E két Bakonybélről készült, gyakran emlegetett képe közül az egyik (az apátságot ábrázoló) megjelent a Guzmics Izidor bakonybéli apát által indított Egyházi Tár 1838. 12., decemberi füzetében: szignált rajz A Bakonybéli apátság című írása mellé kötve, illetve ugyanaz a rajz a Regélő 1838. 2., január 7-i számában.7 A másik rajzból (a bakonybéli iskola) egy kivágatot Hajdók Judit közölt fotómásolat alapján 2016-ban.8 A Tudománytárban Zudar László sírkövéről készült rajzát is mellékelték 1841-ben a tanulmányához.9 Néhány rajzával a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket illusztrálta 1861-1868 között,10 de számtalan, eddig meg nem jelent rajzát (várak, tájképek, harangok, feliratok) ismerjük a Forster Központ Tudományos Irattárában őrzött Rómer-hagyatékban, Rómer úti jegyzőkönyveiben és még sorolhatnánk. Tudomásom szerint eddig nem történt meg Rómer minden rajzának a számba vétele és beazonosítása,11 most azonban csak egy címlapdísszé vált rajzának a történetét szeretném bemutatni. 129
