Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Mázi Béla: Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár
MÁZI BÉLA RÖMER FLÓRIS ÉS AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR 4. kép Az Akadémiai Könyvtár 1865-ben. Emlékkönyv a Magyar Akadémia palotájának megnyitási ünnepére. Pest, Gyurian-Deutsch, 1865. zetben sorakoztak. Az egyetlen zárható, de korlátozott befogadóképességű tárolóhely egy, a XIX. század elejéről származó vasláda volt.36 A zsúfoltság már Rómer kézirattárnoksága idején gondot okozott, 1866-ban arról panaszkodott Arany János titoknoknak, hogy a rendezetlenség miatt lehetetlen bizonyos iratokat előkeríteni.37 Ezekben az években Rómer egyik gondja volt, hogy a Kézirattárban és az éremgyűjteményben különböző, az Akadémiai Könyvtár gyűjtőkörétől idegen tárgyak halmozódtak fel: az ásványokat már a palotába költözéskor a pesti tudományegyetemnek ajándékozták, javaslata szerint ugyanazt kellene tenni a régiségekkel, gipszöntvényekkel és a növénygyűjteménnyel is. A mellékelt listán szerepel ajtókopogtató, rézből készült emberfő, nyílhegyek, agyagedény töredéke is.38 A tárgyakat azután, hogy egy akadémiai bizottság megvizsgálta, átadták a Nemzeti Múzeumnak és az egyetem gyűjteményének.39 Más alkalommal fontos, az akadémiai kéziratgyűjtemény rendezését is befolyásoló ügyben döntött bizottsági társaival együtt Rómer. Toldy Ferenc felvetette, hogy az Akadémiának felajánlott kéziratgyűjtemények együtt maradjanak-e, vagy évrendben osszák szét azokat? A Rómer Flóris, Wenzel Gusztáv és Szalay Ágoston alkotta bizottság a proveniencia elve mellett döntött: a gyűjteményeket együtt kell hagyni, az egyes iratokat, missiliseket pedig a keltezés idejét figyelembe véve kell 121
