Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Mázi Béla: Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK közönséges parasztháztól. Később lerajzolta és elküldte az Akadémiának Kisfaludy Károly szülőházának alaprajzát is.4 Sok évvel később, 1860-ban találkozunk nevével az Akadémia iratai között. 1860-ban az MTA matematikai és természettudományi osztálya október 6-i ülésén Rómer Flóris győri tanárt, szorgalmas és buzgó természettudóst, egy természettudományi múzeum jeles létrehozóját és A Bakony című munka íróját az Akadémia levelező tagjává jelölték.5 Az 1860. évi nagygyűlés Rómer Flórist taggá választotta.6 Ő meghatottan köszönte meg a megtiszteltetést: taggá választása a legnagyobb kitüntetés, amelyben magyar ember részesülhet, írta 1860. november 15-én Győrből. „Ha eddig ösztönszerűleg használtam fel minden időmet és tehetségemet arra, hogy szellemi fejlődésünket férfiasán előmozdítni segítsem, jövendőre kötelességemnek tartom, hogy életem legnagyobb részét a Magyar akadémia magasztos céljai elérhetésére és terjesztésére szentelni fel.”7 (2. kép) Rómer egy megfiatalodott tudós társaságba nyert bebocsátást (1848-tól 10 éven át az Akadémia a hatalom korlátozásai miatt nem választhatott új tagokat). Ez idő tájt lett az Akadémia tagja Arany János, Greguss Ágost, Gyulai, Pál, Jedlik Ányos, Hunfalvy János, Than Károly, Vámbéry Ármin. Eldőlt így a régi vita is: az Akadémia immár elsősorban tudományos intézmény lett, a nyelvművelés háttérbe szorult. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban került olyan anyagi helyzetbe, hogy gyarapodó kéziratanyagának feldolgozására és őrzésére külön szakembert alkalmazzon. 1858. május végén Paúr Ivánt nevezték ki a kéziratok őrévé.8 Feladatául szabták egyben az Akadémia jelentős nagyságú éremtárának gondozását is. Paúr azonban még el sem kezdte működését, amikor Széchenyi István javaslatára meghívták a Széchenyi/Széchényi család levéltárosának. A megtisztelő feladat mellett minden bizonnyal nagy vonzerőt gyakorolt a mintegy évi 900 forintos fizetés is, amely az Akadémián megkaphatónak a háromszorosa volt.9 Hunfalvy Pál főkönyvtárnok 1861. június 24-én feliratot intézett az Akadémiai elnökségéhez, melyben közli, hogy Paúr Iván lemondása óta elhagyott állapotban van a kézirattár, az oklevélgyűjtemény és az éremtár. Egyelőre ő vigyáz ezekre, de felelősséget nem vállalhat. Mivel a különgyűjtemények őrzésére és tudományos feldolgozására „hivatal van alapítva”, Rómer Flórist ajánlja a tisztség betöltésére, aki rendelkezik a megkívánt ismeretekkel, s a megfelelő buzgóság is megvan benne a hivatal ellátására. Egyben kéri, hogy a mostani díjazást (évi 315 forint) a következő évtől emeljék 400 forintra.10 Az 1862. július 2-i akadémiai kisgyűlésen felolvasták Hunfalvy kérését, majd a gyűlés döntött: a könyvtárnok és több akadémiai tag egyértelműen „magasztaló” ajánlására Rómer Flórist titkos szavazással egyhangúlag megválasztották a kézirat- és oklevéltár, valamint az éremtár vezetőjévé.11 A rendtől szükséges engedély megszerzéséért az elnök fog levélben a főapáthoz fordulni. Az Akadémiának a főapáthoz írt levelét végül Toldy Ferenc — aki Rómerrel történt levélváltásai tanúsága szerint sokat tett a kinevezés érdekében — fogalmazta meg 1861. július 5-én.12 Az MTA tisztában van azzal, hogy a rendben tanárhiány 114
