Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és a budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus előkészületei
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK csodálom, tapasztalhatja azt mindenki, ki hazánkfiaihoz olyan téren fordul, melyen be kell a világnak bizonyítani, hogy nem alszunk, sőt folyton folyvást, és pedig, bár nagy zaj nélkül, de élénken mozgunk, jól tudván azt, hogy a világ nemzetei közt csak annyit nyomunk, a mennyit művelődési téren foglalunk. Azonban mindezek, miket eddig felsoroltam inkább csak előkészületek, melyekkel késnünk éppen nem szabad; csak anyagi mozgalmak melynek feldolgozása, tudományos értékesítése elsősorban minket illet, ha mint már máskor is bajosan történt, be nem akarjuk várni azt, miszerint ezen munkálatink fölét a külföld előttünk is ne szedje, és nekünk azok fölfedezéseit ne kelljen elkésett munkáinkban kutforrásokul idézni. Azért is jó eleve intéztünk kérdéseket szakférfiúinkhoz vagy egyenesen fel is szóllítottuk, miszerint kérdéseket, tárgyalandó eszméket küldjenek be, vagy vállalkozzanak olyan értekezéseknek kidolgozására, melyeket leginkább tőlünk várnak vendégeink, melyekről nekünk kell, hogy legalaposabb tudomásunk legyen. E részben várjuk, hogy mint szívesen vállalkozott dr. Margó Tivadar az eddig határozatlan állatmaradványokat, dr. Szabó József a kőnemeket határozza, míg Wartha Vincze műegyetemi tanár úr a fémek vegybontásait folytatni szíveskedik. Ezen munkálatok által a régészeti tudományos kutatások uj színben fognak feltűnni, hogy pedig társainknak, kik komolyabb munkálataikkal a főgyűlések alatt fellépendnek, elég idejük legyen elkészülni, a programot egyelőre ily módon határoztuk: 1. Elnöki beszéd általános tájékozással. 2. Főtitkár jelentése a congressus szaktudományainak eddigi állásáról hazánk területén. 3. Hunfalvy Pál ethnographiai és nyelvészeti szempontból tárgyalja e kérdéseket, 1) az Európához legelőször feltűnő emberek finnek voltak-e vagy nem? és 2) mily népek tűnnek fel Magyarország határain a legrégibb, történelmileg bebizonyítható korszakban? 4. Az ember első nyoma nálunk az anthropologiai szempontból. Hantken Miksa és Majláth Béla urak által tárgyalva. 5. A természetes és hányt halmokon való temetkezés. Dr. Szabó József egyetemi tanártól. 6. Kőeszközeink jellegzése: kova és obsidian-kőeszközeink; csiszolt kőszerszámaink. 7. Rézeszközeinkjellegzése; megelőzik-e ezek a bronzkorszakot? 8. A kardok, tekercses eszközök jellegzése. 9. A borostyánkő díszítmények alakjai és elterjedése hazánkban. 10. A legrégibb tárgyaink alakra és díszítményekre nézve összehasonlítva más népek hasonló tárgyaival. Dr. Hampel Józseftől stb. Hogy congressusunk fényét kellőleg emeljük, világhírű hazánkfiához Dr. Hyrtl József, udv. Tanácsoshoz is folyamadtunk, megkérvén, miszerint ezen alkalommal valamely munkájával közreműködni szíveskedjék. Levelünkre eddig válasz nem érkezett; az eredményt a legközelebbi jelentésben fogjuk közleni. 98
