Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és a budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus előkészületei
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK segítségére a múzeumi munkatársai (Hampel József, Nagy Géza) és a felvett gyakornokok (Csetneki Jelenik Elek), valamint a ország és különösen a vidék amatőr kutatói, egyletei voltak.9 A VIII. Őstörténelmi és Embertani Kongresszus forrásai több részből állnak.10 (Prohászka 2012a) Ezek egy részét a napi sajtóban, mint A Hon, a Vasárnapi Újság stb.11 és az Archaeologiai Értesítőben megjelent beszámolók, tudósítások és jelentések adják (Rómer 1875d; Rómer 1875e; Nyáry 1876; Rómer 1876.), míg a másikat a levéltári, adattári források (Prohászka 2012a) Ezen források közé tartoznak a Pulszky és Rómer jegyezte nyomtatott felkérések, melyeket 1875. március 5.-én és 1876. április 15.-én bocsátottak ki, továbbá a kongresszus levelezése.12 Ez utóbbi azonban nem maradt egyben. Rómer a Compte-Rendu második köteteként megjelenő Résultats généraux (Rómer 1878) megírásához a jelentések egy részét magával vitte Nagyváradra, amint a levelezésből is néhány százat. Más része a Nemzeti Múzeumban maradt a dekorációkkal és az elkészült térképekkel együtt (I kép), melyekből azonban szép számmal jutott az Országos Széchenyi Könyvtárba. (Prohászka 2012a) A hosszas kutatásoknak köszönhetően a mintegy 1400 levélből körülbelül nyolcszáznak sikerült a nyomára bukkanni.13 Ugyancsak fontos, azonban éppen a francia nyelve miatt kevéssé használt forrás Rómer Résultats généraux könyve, amelybe igen nagy számban dolgozta be saját megfigyelései és az irodalmi adatok mellett a levelezés során nyert adatokat, rajzokat. (Rómer 1878) Rómer mellett még Hampel József francia nyelvű kiállítási vezetője érdemel említést, melyben vitrinek szerint írja le a magán és állami gyűjtemények kiállított tárgyait. (Hampel 1876) A bizottság 1875. március 5.-én nyomtatott körlevelet intézett a kongresszus ügyében azon személyekhez és intézményekhez, akikre a kiállítás és a kongresszus megrendezése ügyében számított.14 E körlevél rövid összefoglalását az Archaeologia Értesítő is közölte.15 „Hazánk lapjai már egyelőre hirdették, hogy az »őstörténelmi és embertani congressus« 1874-ben Stockholmban tartott VII-ik nemzetközi ülésében augusztus 16-án Budapestet választotta összejövetele székhelyéül, engem pedig a szervező bizottság, valamint az 1876-ban nálunk tartandó gyűlés elnökéül. Indíttatván azon kívánságtól, hogy ezen a gyűlésen hazánk mind tudományilag, mind pedig azon alkalomra rendezendő ősrégi kiállításban a nálunk, szerteszét az országban található, s a nevezett szakokba vágó gyűjtemények érdekes és gazdag voltához képest fel legyen tüntetve, időszerűnek és szükségesnek tartottam ezen felszólításomat már most köröztetni, miszerint a középpontban működő »szervező bizottság« jó előre tudhassa, kikre és mikre számíthat, hogy a nemzetünk mivelődési foka, és az európai culturmozgalmakban való tettleges részvételünk az összes tudományos világnak illően legyen bemutatva. A mi legtöbb időt, készülést, és a több oldalról való serény összműködést igénybe veend, és valamint az említett téreken tett tudományos haladásunkat napfényre hozza, úgy ennek méltó bemutatását elősegíti, az: 90
