Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Szőnyi Eszter: Előszó helyett. Rómer Flóris, a múzeumalapító
SZŐNYI ESZTER RÖMER FLÓRIS, A MÚZEUMALAPÍTÓ ELŐSZÓ HELYETT Szőnyi Eszter RÖMER FLÓRIS, A MÚZEUMALAPÍTÓ1 Amikor múzeumunk, illetve jogelődünk a Győri Bencés Múzeum alapításának másfél évszázados évfordulóján az alapító Rómer Flórisra emlékezünk, igen gazdag életműből válogathatunk. Egy különleges egyéniségről, a XIX. század egyik nagy polihisztoráról van szó. Foglalkozott különféle tudományokkal: ásványtannal, botanikával, zoológiával, művészettörténettel (ezen belül építészettel, ötvösséggel), régészettel. Tanított: magántanítóskodása idején bizonyára mindent, középiskolában — mai szóhasználattal — matematikát, fizikát, biológiát, mezőgazdászatot, magyar, német és latin nyelvet, az egyetemen pedig régészetet. A fiatal szerzetes tanár 1939-ben került a győri főgimnáziumba. Ekkor latin és magyar nyelvet tanított. Igyekezett példásan ellátni a rábízott feladatot, de igazi vonzódása a természet felé irányította. Bakonyi útjairól az iskolai szertár gyarapítására tetemes mennyiségű anyagot hozott. Megismerkedett Ebenhöch Ferenccel, a későbbi koroncói plébánossal, régiséggyűjtővel. Barátságuk, egymásra hatásuk következtében Rómer is elkezdett érdeklődni a régészeti tárgyak iránt. Közben iskolai elöljárói feltűnő érdeklődését méltányolva felmentették a latin-magyar nyelvtanítás alól és a természetrajz oktatásával bízták meg. 1845-ig tanított Győrben. Ekkor a pozsonyi királyi feltanodához került. A fizika, a természetrajz és a „mezei gazdászat” oktatása lett a feladata. Pozsonyban érte az 1848-as forradalom kitörése. A szabadságharcba diákjai élén bekapcsolódott, ennek,jutalma” nyolc év bilincsben letöltendő olmützi várfogság lett. Bár amnesztiával 1854-ben szabadult, tanítani mégis csak az 1857/58-as tanévtől kezdhetett, újra Győrben. Ekkor került igazán a régészettudomány bűvkörébe Ipolyi Arnold révén, akinek gazdag könyvtára és értékes régészeti gyűjteménye is volt. Az akkor a Pozsony megyei Zohoron plébánoskodó tudós történész elsősorban a magyar középkor emlékeire irányította Rómer figyelmét, de a korábbi történeti és régészeti korszakok, valamint a művészet tárgyainak kutatása is egyre jobban érdekelte. Tanított — természetrajzot, német nyelvet és mennyiségtant —, mellette a gimnáziumi szertárakat, a gyűjteményeket rendezte Győrben és Pozsonyban is. Szünidejét rendszeresen Győr és környéke, valamint a Bakony kutatásával töltötte. Szünidei utazásai során újabb és újabb tárgyakkal gyarapította az iskolai gyűjteményt, és hogy ennek fejlesztésével is további tervei voltak már 1858-ban, azt bizonyítja a Győri Közlönyben 1858. december 16-án megjelent felhívása, amelyet a vidék vadászat- és természetkedvelőihez intézett a gyűjtés érdekében. A cikkben egy vidéki múzeum előnyeit és szükségességét taglalta, ez a szervező tevékenysége már mindenképpen túlmutat az iskolai szemléltetőeszköz-táron. 7
