Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
ÁLDOZÓ ISTVÁN RÖMER FLÓRIS A METEOROLÓGIA SZOLGÁLATÁBAN tokát olvashatunk. A hőmérséklet átlagos havi középértéke 1858 októberében Győrben 13,83 °C, Pannonhalmán 13,25 °C volt. Ez az érték még a XX. századi átlagot is meghaladja, mintegy 3 °C-kal. A megyeszékhelyen október 5-én a kora délutáni órákban 28,6 °C-ra melegedett fel a levegő, Pannonhalmán viszont az észlelő október 12-én mérte a legmagasabb hőmérsékletet (23 °C). A hónap utolsó napjának délelőttjén, a hóesésben majdnem fagypontra süllyedt a hőmérő higanyszála (1,3 °C). A felhővel való borítottság átlaga Győrben 3,3, Pannonhalmán 5,5 volt. Az időjárás annyira a késő nyarat és a kora őszt idézte, hogy Győrben a hónap hét, Pannonhalmán hat napján még felhőt sem lehetett látni az égen. A borult napok száma mindössze négy volt. Már az őszt jelezte viszont, hogy Wottitz Károly két alkalommal ködöt is észlelt. Győrben 38,2, Pannonhalmán 45 mm csapadék hullott a hónap folyamán. Utóbbi helyen október 29-én majdnem 15 mm eső leesett. Wottitz Károly észlelése szerint 1858 októberében a legtöbb esetben délkeleti szél fújt, Pannonhalmán viszont inkább nyugatias szelek uralkodtak. Látszólag ellentmondásosnak tűnik, hogy ilyen kis távolságon belül ennyire eltérőek a szélirányok, azonban ennek is megvan a magyarázata. A hónap nagy részében anticiklonáris hatások érvényesültek, s magas légnyomású képződményekben ritkán fúj erős, stabil irányú szél. (Wottitz 1858) Mivel az 1858. év hátralévő részében Rómer Flóris már teljesen átadta az „égtüneményi észleletek” végzését utódainak, így az időjárási események további részletezésétől eltekintek. A Rómer és utódai által mért adatok feldolgozása során azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az időjárás a XIX. század közepén is produkált szélsőségeket. Összegzés Rómer Flóris meteorológusként is beírta nevét a történelembe, nemcsak győri, hanem országos szinten is. AXIX. század Győr vármegyei klímaviszonyait vizsgáló kutatók nem kerülhetik meg a bencés tudóst, észlelőként mindenképpen hivatkozniuk kell rá. Rómer nemcsak a szavak, hanem a tettek embere is volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy felhívását követően rögtön hozzálátott saját megfigyelései és mérései naplózásához. Mindezt abban a korban tette, amikor a meteorológiai észlelés hazánkban éppen válságos időszakát élte, hiszen Budán a forradalmat követően szünetelt a mérőállomás tevékenysége. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy Rómer Flóris hiánypótló tevékenységet is folytatott. Az Országos Meteorológiai Hálózat Archívumából kapott naplót tanulmányozva láthatjuk, hogy a győri állomás az Osztrák Császári és Királyi Geodinamikai Intézet részére vezette az észleléseket, méghozzá német nyelven A sajtóban megjelentetett rövid közlésekből azonban az is kiderül, hogy Rómer Flóris és utódai a numerikus észlelésen túl az egyes jelenségeket is igyekeztek megmagyarázni. így tevékenységük mindenképpen előremutató volt. A bencés tudós magánlevelezése57
