Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK Ha a hőmérsékleti viszonyokat nézzük, június egyértelműen nyárias hónap volt, hiszen Győrben 20,95 °C, Pannonhalmán pedig 20,1 °C volt a havi középérték. A nyár első hónapja több mint egy fokkal melegebb volt az átlagosnál. A hőmérő higanyszála Győrben június 16-án, Pannonhalmán pedig június 18-án érte el a maximális értéket (29,1 °C). A legmélyebbre a hónap első napján süllyedt a hőmérséklet, a bencés rend magyarországi központjában Dr. Kruesz Krizosztom 12,3 °C-ot mért. Érdekességként megemlítem, hogy a havi középértékek 1858-ban több alkalommal is jóval alacsonyabbak voltak Pannonhalmán, mint Győrben. Napjainkban ez nem lenne meglepetés, hiszen a városi épületek hőkisugárzása, valamint a szennyező anyagok magasabb koncentrációja mérsékli az éjszakai lehűlést. Akkoriban azonban a városi hősziget jelenségével még nem kellett számolnunk. Az eltérés oka feltételezésem szerint az lehetett, hogy a győri észlelőhely a bencés rendház és gimnázium udvarán, az északi szelektől védett helyen volt. A csapadék öszszegét tekintve június az év egyik legszárazabb hónapja volt 1858-ban, hiszen a lehullott eső mennyisége Győrben csak 17 mm, Pannonhalmán pedig 7,1 mm volt. A jeles természettudós megemlítette, hogy június 8-án Győrben 7,4, június 22-én Pannonhalmán 3,2 mm eső esett. Az időjárási elemek akkor sem kímélték mindig az emberiséget: június 13-án például „nagy zivatarok voltak, melyek záporral elég kárhozatos jeget is hoztak...”. Június 25-én minden bizonnyal hidegfront érkezett a viharos északnyugati széllel, melynek során a hőmérő higanyszála alig egy órán belül a 26,2 °C-os magasságból 15 °C-ra süllyedt. Győrben a legtöbb esetben északnyugatról, Pannonhalmán pedig nyugatról fújt a szél. Rómer Flóris ugyanakkor az is megemlítette, hogy öt alkalommal keleti, hat alkalommal pedig déli szelet is észlelt. A magas hőmérsékletnek, valamint a kevés csapadéknak köszönhetően a páratartalom Győrben 60,2, Pannonhalmán pedig 54,7% volt. A felhővel történő borítottság átlaga Győrben 3,3, Pannonhalmán 3,9 volt, vagyis májustól eltérően Szent Iván havában sokat sütött a Nap. (Rómer 1858d) Nem sok örömet leltek Győr és környékének lakói 1858 júliusának időjárásában. Már a Győri Közlöny 1858. július 15-én kiadott számában is olvashatunk arról, hogy „három nap óta oly komor és hideg” az idő, mintha október közepét írnánk. (Rómer 1858d) Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy régente az évszakok időjárása szabályos sorrendben zajlott, s az emberiség környezetszennyező tevékenysége borította fel az időjárás éves menetrendjét. A Győri Közlöny Napló rovatának írója már akkor azt a megállapítást teszi, hogy a tendencia tovább folytatódása esetén az is előfordulhat, hogy az évszakok teljesen „összevesznek”. (Rómer 1858d Napló) Az átmeneti évszakok lerövidülésével az emberek az 1850-es években is gyakran találkoztak. Rómer Flóris augusztus 19-én közzétett feljegyzésében szintén megerősíti, hogy az év júliusa „tartós és fölösleg esőt” hozott magával. A hónap kétharmad részében borultságig növekedett a felhőzet, a többé-kevésbé derült napok száma alig érte el a tízet. A felhővel való borítottság átlaga Győrben 5,1, Pannonhalmán pedig 6 volt. A szerzetes bejegyzéséből azt is megtudjuk, hogy július 22-54
