Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplója
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK A naplóban nyomon követhető az első nemzetközi régészeti társulat létrehozása Römer aktív közreműködésével,15 a második nemzetközi ősrégészeti és antropológiai konferencia szervezése (Congres international d’anthropologie et d’archéologie préhistoriques) is,16 illetve Rómer felkészülése a kongresszuson tartandó előadására. Párizsi tartózkodásnak szinte minden szabad percét kihasználta kutatásaira;17 de értesülünk feljegyzéseiből papi kötelezettségei teljesítéséről és a tudományos és társasági életről is. A Századokban a „Mit mívelnek történetíróink?” rovatban is hangsúlyozzák kutatásait: „Rómer Flóris — ki Henszlmannal egyetemben mint a nemzeti múzeum részéről kiállított régiségek párisi orsz. gondviselője a világtárlaton időzik — a franczia császári archivum kincseinek búvárlására fordítja szabad idejét. Közelebbről érdekes adatokra lelt ott a „S. Aegidii de Simigio” bencze-apátság történetében. Ezen apátság okmányait Mátray Gábor már hosszabb idő óta gyüjtvén, ő örvendhet leginkább Rómer fölfedezésének.” (Századok 1867, 219.) A hatalmas világkiállítás Romért is magával ragadta. Torma Károlynak írt másik levelében összefoglalta az első hónap benyomásait: 1867. ápr. 26. Párizs „(...) Párisi időmet tanulmányozásokkal töltöm, de eddig a tárgyak sokfélesége és sokassága által annyira el vagyok kábulva, hogy csak előleges jegyzeteket csináltam, és csak későbben fogom e tárgyakat rendezgetni. Hidd el barátom, vétek ide nemjőni annak, ki a tanulmányírásra fogékony; sokat vártam, de a mit az ember itt lát, alig ha fogja valaha így együtt láthatni. A historié du Travail afrancziák részéről bőven, az angolok által pompásan, a sveicziek által — a czölöpépítészetet érdeklőleg — kimerítően, a svédek által nagyon érdekesen van képviselve. A mienk nagyon egyszerű, bár a tárgyak —főleg a császár kristály-edényei páratlanok, igen nagybecsüek. Figyelemre méltatták ékítményeinket a párisi aranyművesek, régiebb tárgyainkat az archeologok. Sajnálom, hogy a kiküldöttek részéről nem történt czélszerűbb válogatás; a nyergek mindent levertek volna, római ritkaságaink tündökelhetnének, és pedig hely lett volna még háromszor annyira, mint a mi ki van állítva. A benyomás hidd el majd leverő — és ha mások roppant haladását, és sokoldalúságát vesszük tekintetbe, el kell némulnunk és bevallanunk — hogy igen nagy erőikedés fog kelleni. és óriási kitartás hogy még negyedszázad múlva azok nyomaiba lépjünk, kik már is utóérhetetlenek (sic!). Az, hogy csak a keleti és amerikai félmiveltek állnak mögöttünk nem lehet nagy dicséretünkre.”18 Maga Rómer is küldött tudósításokat a Pesti Napló számára a világkiállításról, Párisi levelek címmel.19 Az első levél augusztus 13-án jelent meg, Naplójában az 5. levél elküldését október 12-én nyugtázta. Minden nap feljegyezte az időjárást, híven természettudományos érdeklődéséhez, de beírta a fürdések napjait is. A hazai tudományos és hétköznapi élettel is folyamatosan kapcsolatot tartott, pél354
