Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplója
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK Ráth Károllyal (1829-1868) szerkesztik a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket (1861-1868) — és mindkét szakfolyóiratba ír is tanulmányokat, közleményeket. Közreműködik többek között a Magyar Történelmi Társulat (1867-) megszervezésében. (Glatz 1967) Ismeri, használja és gyűjti a Magyar Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárának anyagát, nem meglepő tehát, amikor javasolják a Párizsba küldendő gyűjtemény kiválogatásában való közreműködésre és a kiállítás rendezői-muzeológusi-tárlatvezetői feladataira. Rómer a kiállítás ideje alatt egy határidőnaplóba jegyzetelt,8 melyet Csernyánszky Mária összefoglalója, regesztája szerint a kiállítás szervező bizottsága adott minden kiállítónak.9 A feljegyzéseket tulajdonképpen 3 részre bonthatjuk. Az első rész egy „vendégkönyv” (a továbbiakban Vendégkönyv), a kiállítást meglátogatók aláírásaival — gyakran a foglalkozás, lakóhely, esetleg a párizsi szálláshely megjelölésével —, melyet Rómer vagy az aláíró dátummal látott el. Az oldalak alján Rómer göngyölítve rögzítette a létszámot, és a végén kiegészítette azoknak a neveivel, akik meglátogatták a kiállítást, de nem írtak alá. Rómer feljegyzése szerint összesen 443 aláírás van a vendégkönyvben, illetve még 9 fő neve, akik Rómer szerint „Itt voltak még”. Mivel a Vendégkönyvet csak június 24- én kezdte és október 30-i az utolsó aláírás, így a főként magyarországi látogatók száma nem teljes. A második rész (a továbbiakban Napló) tartalmazza Rómer feljegyzéseit az indulástól a hazaérkezésig, és a Nemzeti Múzeum anyagának biztonságba helyezéséig, majdnem minden napi bejegyzésekkel. A harmadik pedig egy elszámolás a kiállítás után, már itthon, a kiadásokról, különféle átvett pénzekről; a katalógus eladott, elajándékozott vagy elcserélt példányairól; emlékeztető a cserekapcsolatokra; címek és egyéb vegyes információk. Rómer április 3-tól fogva szinte minden nap vezeti a Naplót, így — ha csak tőmondatokban is — értesülhetünk a Párizsban történt eseményekről, a kutatásairól a párizsi tudományos intézményekben, könyvtárakban, a kirándulásairól a városban és környékén. A kiegyezés és koronázás évében, 1867-ben úgy tűnik, a történelmi események „felülírják” a Párizsban megrendezett grandiózus negyedik világkiállítást. A jelentkezéskor Magyarország még Ausztria része, majd a kiegyezés után már mint Magyar Királyság, Ausztriával egy pavilonban, de saját név és címer alatt szerepel a párizsi világkiállításon. Rómer március 23-án indult el a bécsi vonattal Párizsba, a régészeti tárgyakkal együtt. Március 26-án érkezett meg, 28-án elfoglalták a szállásukat, és azt gondolnánk, szinte azonnal elkezdték a kicsomagolást és a kiállítás berendezését, hogy minél előbb elkészüljenek,10 mivel a naplóban március 28. és április 3. között nincs bejegyzés. Az MTA Kézirattára viszont őriz két Rómer-levelet, melyeket Torma Károlynak írt, az elsőt április 2-án, a megnyitás előtti nehézségekről: 352
