Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Varga József: "Arany papnak - fakehely"
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK Láthatjuk, hogy Rómer Ferenc diákként az úgynevezett kronosztikont alkalmazta, vagyis a szövegbe rejtett római számok összege adta ki az 1827-es évszámot, írásának dátumát. S hogy milyenek is ezen ifjúkori latin nyelvű művek, arra csupán az „Exercitia poetica per Franciscum Römer II. humanit. alumn. Posonii proprio Marte elaborata 1830.”3 feliratú füzetéből idézem egyik epigrammáját: Epigramma, in se mutuo amates Epigramma a barátságról (Versibus hendecasyllabis) (Hendekaszillabuszokban) Constantinus amat videus Cyrillum Cyrillus sed amat nimus remotum Prosequens odio, carente fine. Non hic mutuus est amor, rogo Te. Constantinus Cyrillusát szerette Ha látta őt, nem úgy Cyrillus, ki társát Gyötörte végtelen haraggal. Ilyen tehát a kölcsönös barátság. Magyar nyelven lejegyzett meséi is nagyon tanulságosak, s jól tükrözik azokat az eszméket, melyek hatottak rá, s melyeket nem csupán diákként, de tanárként is magáénak vallott. Ezek közül az egyikben (Mese Egy Ifiú hertzegről ’s Oktatójáról Magyában) azt meséli el, hogy az ifjú herceg, miközben tanítójával az erdőben járt, meglátott egy csodaszép madarat, melyet meg akart fogni, hogy otthon arany kalitkában tarthassa. A madár azonban mindig elrepült előle. Mikor tanítóját kérdezte, mi lehet az oka, hogy a kis madárka nem akar vele menni az ő palotájába, „Mentora azt feleié: ebből vegye észre az Úrfi A’ mit nem sok üdő múlva tapasztal ugyan, Hogy Fejedelmeknél van sok pimasz udvari ember, De igaz érdemeset látni aligha lehet.” (Rh. К 503:81.) Az ebről és a kandúrról 1829-ben kevert jambusokban jegyzett meséjének pedig ez a tanulsága: „Szülők! Előbb hasznosra kell a’ gyermeket Oktatni, — ’s már ha tett előmenetelt, lehet Mázos míveltséget reája kennetek.” (Rh. К 503:91.) Rómer Ferenc életútjához visszatérve: a szorgalmas tanulás meghozta gyümölcsét. Tizenöt éves korában került Pannonhalmára, s belépett a bencés rendbe (ekkor kapta szerzetesi névként a Flóris nevet). A pannonhalmi próbaévek után Guzmics Izidor apát 2 évre Győrbe küldte filozófiát, majd Bakonybélbe pedagógiát tanulni. Ez utóbbi helyen egyik tanulótársa, Ipolyi Arnold hatására alakult ki szinte szenvedélyes érdeklődése a bakonyi táj botanikai, geológiai értékei, a történelmi múlt és a népélet sajátos világa iránt, de itt kezdett el rajzolni és festeni is. Bakonybél után, 1834-től négy esztendőn át Pannonhalmán még teológiát tanult. Példa értékű tanáregyéniségekkel hozta itt össze a sors, s tudjuk: ez is egyik előfeltétele annak, hogy valakiből jó tanár válhasson. E kiválóságok közül legalább háromnak kell kiemelnünk a nevét, mert az ő hatásukra alakult Rómer széles körű tudományos érdeklődése: Maár Bonifác a történelmet, Guzmics Izidor a nyelvé314
