Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Gráfik Imre: Rómer Flóris a magyarországi néprajzi gyűjtés kezdeteinél
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK ható: Xántus [...] gyűjtési területe Erdély és az ezzel határos román vármegyék voltak. A királyhágón inneni magyar szerb és tót részek Rómer Flórisnak jutottak, ki szintén gyűjtött már tárgyakat, de még nagyon sokat kell összeszereznie, hogy csak meg is közelíthesse a Xántus kiállítását. Általában nem volt szerencsés gondolat: a házi-ipar gyűjteményének összeszerzését két egyénre bízni, mert ily vállalatoknál csak egy gyűjtő hozhatja létre az öszhangot és arányosságot. Attól kell most is tartanunk, hogy Erdély házi ipara aránytalanúl gazdagabban lesz Bécsben bemutatva, mint a sokkal nagyobb Magyarországé, már pedig ez a nagy különbség nem a tényleges állapotot fogja kifejezni, hanem a két gyűjtő eljárásának különféle sikerét.” (Fővárosi Lapok 1873. 21.) A kiállításról szóló további és már részletező beszámolók, elemzések is a fenti térségi eloszlást tükrözik.3 Mindezen ismeretek birtokában tanulságos Rómer Flórián 1872-ben megvalósított terepmunkájának a korabeli Magyarország területére való kivetítése. (1. kép) Korábban két tanulmányban is foglalkoztunk e gyűjtés vizsgálatával, ugyanis a beszerzett kollekció (főként tárgyak, de Xántus révén sok fénykép is) alapjául szolgált a Néprajzi Múzeum magyarországi gyűjteményi anyagának. (Gráfik 1997a; Gráfik 1997b) Xántus János tervezete természetesen nem minden vonatkozásában valósult meg, de főbb vonalaiban és leglényegesebb elemeiben igen. Ez igazolni látszik Xántus szakmai felkészültségét és gyakorlati érzékét. Különböző források és dokumentumok segítségével, több-kevesebb biztonsággal rekonstruálhatjuk az elvégzett 1 1. kép Rómer Flórián gyűjtési területe (a szerző szerkesztése) 272
