Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

László Csaba: Rómer Flóris és a győri székesegyház

ARRABONA 2013. 51.

TANULMÁNYOK

5. kép

Aigner Sándor átalakítási terve, 1908

bemutatták.6 (5. kép) A keretek mérművei és az osztók, legkésőbb az ablakok mai formájának kialakításakor, a XVII. század közepén semmisültek meg. Az északi oldalon — az egyetlen archív fénykép tanúsága szerint — nagy valószínűséggel nem voltak a déliekhez hasonlóan nagyméretű, kőkeretes, gótikus ablakok. A templom északi falát feltehetően csak a nyugati szakaszon törte át a Rómer által is rajzolt három mérműves, mintegy méter széles és legalább öt méter magas ablak.

A rövid kitérő után visszatérünk Rómer jegyzeteihez. A szentmártoni nap után ismét a sekrestye padlásán észleltek következnek. Rajzolta a keleti és a középső, majdnem teljesen épen megmaradt mérműveket, megjegyezvén, hogy elfalazásuk téglával történt. A nyugati sarokhoz közeli ablaknál a mérmű roncsolt, csupán némi kontúrt vett fel a rajzon. Az ablakok felett észlelt egy „egyszerű”, napjainkban is látható párkányt, valamint a falon „verhenyes” vakolatot.7 Az északi mellékszentélynél a padlás felől figyelt meg két félköríves rézsűs kisablakot.8 (6-7. kép)

A „sekrestye hozzáépítése által az ablakok elfedettek” megjegyzés után Rómer ismét a templom egyik külső, gótikus ablakát rajzolja, majd következik két oldalán „püspök kápolna” és „hédervárí” megjegyzésekkel, egy profilrajzzal.9 (8. kép) Amennyiben a rajzok, bejegyzések sorrendje egyezik a megfigyelések időbeli sorrendjével, a padláson tett kétszeri szemle után ismét a templom külső oldalait vette szemügyre. A II. jegyzetfüzetben (57. p.) a templom építéstörténetére vo-196