Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása
PROHÁSZKA PÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA Römer látogatásai Ószőnyben és tudományos eredményük 1861 őszén Rómer ugyan elhagyta Győrt és Pestre költözött, kapcsolata azonban kezdetben nem szakadt meg a vidékkel. (Hampel 1891, 15. (415.)) Már a következő évben visszatér Brigetióba, hogy adatokat gyűjtsön A Magyarország területében Pannóniában fennmaradt néhány római várnáról című tanulmányához, melyben Ószőny (Brigetio), Fenékpuszta és Óbuda (Aquincum) felszínén látható ókori romokat, sáncokat azonosítja a Marsigli 1716-ban megjelent művében található ábráival a pannoniai castrumoknak. (Rómer 1863) Tanulmányával ugyanekkor kezdi meg a pannoniai római Limes kutatását is, méghozzá úttörő módon személyesen keresve fel a sáncokat, romokat, feljegyezve megfigyeléseit, gyűjtve az előkerült leleteket. (Hampel 1891,32. (432.)) A felső-pannoniai várak — római táborok, erődök — között tárgyalta Brigetio maradványait, amit személyesen mért fel és készített róla rajzot (3. kép), mint írta: „Legközelebb múlt héten felrándúltam Ó-Szőnyre, hogy a többször látogatott castrumnak Marsili-féle rajzát, a fennmaradt sánczokkal összehasonlítsam, és ha mit lehetne kiigazítani, az utókor számára följegyezzem.” Módszere meglehetősen egyszerű volt: „Természetes, hogy tudósításom mérnöki pontosságot nem igényelhet, mivel egyedül lépésekkel mértem meg a terjedelmes térséget.” (Rómer 1863, 46.) Ez a rajz szolgált alapjául a Közleményekben megjelent alaprajznak (4. kép). Rómer részletesen bemutatta Brigetiot és környékét földrajzi, hidrológiai szempontból, és összevetette Marsigli leírásával a felmért sáncokat.23 (Rómer 1863,45-46.) Tanulmánya alapjául szolgáló megfigyeléseit és adatait a IX. úti jegyzőkönyve bírja, amelyben részletesen feljegyezte a római földhányások méretadatait is.24 3. kép Rómer rajza a brigetioi táborról (Forster Központ, Rómer hagyaték) 183
