Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása
PROHÁSZKA PÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA Az Archaeologiai Bizottság felkérése Brigetio emlékeinek vizsgálatára Az 1858-ban alakult Archaeologiai Bizottság hasonlóan a bécsi székhelyű k. k. Zentralkommissionhoz törekedett arra, hogy a múlt emlékei iránt érdeklődők felkérésével információkat nyerhessen egyes lelőhelyekről, illetve leletekről. (Papp 2006, 78.) Rómer a Szünnapi levelek és A Bakony révén országos népszerűségre tett szert. Ennek, valamint az Archaeologiai Bizottságban meghatározó szerepet játszó Ipolyi Arnold barátságának köszönhetően kapta meg az első felkérést a Bizottságtól Brigetio emlékeinek vizsgálatára. E felkérést Ipolyi Arnold közvetítette 1861. májusi levelében,17 mivel a Bizottság értesült a szőnyi leletek széthordásáról és pusztulásáról. Ipolyi a következő sorokat intézte Rómerhez:18 „Főtisztelendő Uraságod szólíttassék fel, miszerint tárgyavatottságánál és buzgoságnál fogva, de úgy is mint e bizottmánynak választott tagja, és mint a ki ezen nevezetes régészeti leihelynek nem csak közelében lakik, de annak egyszersmind legtájékozottabb ismerője jelenleg, szólíttassék fel aziránt: méltóztatnék az archeológiái bizottmányt tudósítani, vájjon csakugyan történtek- és legújabban e nemű felfedezések, miben állottak azok, elenyésztek-e végkép, vagy megszerezhetők volnának- és mi módra hahogy műbecsüknél fogva arra érdemesek. Általában igen kívánatosnak látja az Archaeolfogiai] Bizottság e mellett az iránt is egyúttal megkeresni Főtisztelőségedet, ha hogy a Szőnyben fenlevő antik sarkophagok s emlékek számáról, azoknak műbecséről, a mennyire t. i. netalán feliratokkal és domborművekkel jeleskednek, úgy egyeb ott ne talán fenlevő anticagliakról, mindeneknek állapotáról, vájjon t. i. biztosan elhelyezve vagy romlásnak kitéve és kinek birtokában vannak, azoknak megszerzése s biztosítása a nemzeti Muzeum számára mű- és emlékbecsüknél fogva kívánatik és kieszközelendő volna birtokosaiktól — mind eziránt részletes s okadatolt véleményt adni ne terhelletnék.” Ipolyi e levelében kérte, hogy e szakvélemény először neki küldje el, amely meg is történt.191861. június 17.-i levelével együtt Ipolyi már a javításokkal együtt küldi vissza Rómernek a jelentést,20 amely azonban nem maradt meg sem Rómer hagyatékában, sem pedig a levéltári anyagban. Nagy valószínűséggel az Archaeologiai Bizottság iratanyagával pusztult el. Ipolyi azonban hivatkozik rá a Magyar régészeti krónikában: „Rómer tudósítása szerint ugyanis eddig az ottani úti biztos Malek úr, a kiásott emlékek fentartására a legnagyobb gondot fordított, de újabban hivatalából kiesvén, a leletekre azóta kevés figyelem fordíttatott. Reményleni lehetett azonban akkor, hogy Komárom megye első alispánja Sárközy József úr, ki Kömlődön saját érdekes Múzeumában mindent összegyűjtött, mit környéken találni lehetett, e tekintetben rendelkezni fog. Valamint Gróf Zichy János is, kinek ezen tárgyak birtokában vannak, segédkezet fog nyújtani megőrzésökre.” (Ipolyi 1862,291.) Rómer győri tartózkodása alatt, mint arról az 1866-os tanulmányában megemlékezik, többször megfordult a lelőhelyen: „Négy évvel előtt, mikor még Győrött éltem, Bregetium területén gyakran megfordultam, és Malek Károly úti biztos által, kit ezen terület tudományos szempontból 181
