Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában

ILON GÁBOR KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA? itt, az Eresztvényi erdőben részben ugyanazokat és újabb halomsírokat (Jungbert 1983, 1984, 1985), továbbá kutatta a föld-fasáncokkal erődített Kisvárhegyi magaslati települését (Jungbert 1991,1992), ahol természete­sen házakat is dokumentált. 3. A hazai régészeti kutatás — ellentétben a nyugatival (Childe 1930,215; Joc­­kenhövel 2006, 2007; Mordant et al 2007; Kristinsson 2010, 45; Kristiansen 2012) — az utóbbi másfél évtizedben feleslegesen tartózkodik a térbeli et­nikai és kulturális dinamizmus, valamint a mobilitás fogalmának használa­tától, ezzel együtt a mögöttes tartalom elfogadásától. A most vizsgált történelmi periódust — az urnamezős kort (Kristinsson 2010, 40-57.) —, így annak kezdetét is a nagyfokú mobilitás jellemezte. E jelenségsorozat mo­torját pedig a marginális és a periférikus zóna lakóinak a centrum/magte­­rület felé történő mozgása határozta meg. (Sherratt 1993; Kristinsson 2010, 14., 46., 302.) JEGYZETEK 1 Nyilvántartásom nem tartalmazza: Balatonfüred-Berekrét, Bakonytamási-Hathalom (szerintem kora vaskori) 7, Csót-Magyalos -és Vasúti-dűlő 2-2, Dáka-Macskadomb őskorinak meghatározott, de a szakirodalomban hivatkozott Gyarmat-Halom-dűlő elhordott sírhalmait sem. Kemenesszentpéter (több római), Lovászpatona (köztük kora vaskori), Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Mezőlak, Mi­­hályháza, Nagyacsád, Nagydém (bár késő bronzkori kincs, de a híres kora vaskori temetője is van), Nagygyimót, Nemesszalók, Nyárád, Pápa, Takácsi, Vanyola, Vaszar (bizonyosan kora vaskoriak) ha­tárának halmait sem. Az elhagyás magyarázata, hogy kutatatlanok, vagy több feltárásának köszön­hetően tudjuk, hogy kora vaskoriak, vagy római koriak. 2 Az idézeten belüli kurzíválás e sorok szerzőjének kiemelése, amely a figyelem felkeltését szolgálja. 3 A győri bencés gimnázium múzeumi gyűjteményére történik az utalás, amely a ma Römer Flóris nevét viselő múzeum gyűjteményének magvát képezi. 4 Úgy gondolom nem véletlen, hogy erre a kutatásra az 1876. évi Budapesten megrendezésre kerülő, általa szervezett nemzetközi régészeti kongresszus előtt kerített sort. 5 Mithay Sándor: Miháldy István gyűjtőtevékenysége. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13(1978) 7-15. 6 Forster Gyula Nemzeti Vagyongazdálkodási és Örökségvédelmi Központ (Budapest), Tudományos Irattár, Rómer-hagyaték, Leltári szám. K-413. Bardoly Istvánnak a kutatásomhoz gyújtott segítségét e helyütt is köszönöm. 7 Forster Gyula Nemzeti Vagyongazdálkodási és Örökségvédelmi Központ (Budapest), Tudományos Irattár, Rómer-Jegyzőkönyvek, XXXIII. 154,156-158. Sajnos a 157. oldal alján a kard töredéket csak megemlíti, de nem rajzolta le. 8 A markolatnak a penge felső részéhez csatlakozó, kiszélesedő része. 9 A tárgyat 2000 augusztusában rajzoltattam le, amit a Savaria Múzeum Régészeti adattárában őriznek. 10 Mithay Sándor: Emlékezés Jankó Lászlóra (1875-1954). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11 (1972) 5-9. 11 Ugyancsak az ő tulajdonában van egy ugyanilyen típusú másik tőr, amelyet egy másik cikkemben (Ilon 2015, Fig. 2. 4.) tettem közzé. Az előbbihez hasonlóan ezt is egy pápai börzén és feltételezhe­tően szintén egy rabló ásatótól vásárolta. 12 A feltárt sírt a Bz D periódusra keltezte. (Patek 1970, 47.) 13 A késő helladikus (azaz a görög szárazföldi) kronológia utolsó fázisa. 14 Az újabb kutatás szerint a pilzeni, Ha B1 korú. (Clausing 2005, 78.) 169

Next

/
Thumbnails
Contents