Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában

ILON GÁBOR

KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA?

itt, az Eresztvényi erdőben részben ugyanazokat és újabb halomsírokat (Jungbert 1983, 1984, 1985), továbbá kutatta a föld-fasáncokkal erődített Kisvárhegyi magaslati települését (Jungbert 1991,1992), ahol természetesen házakat is dokumentált.

3. A hazai régészeti kutatás — ellentétben a nyugatival (Childe 1930,215; Jockenhövel 2006, 2007; Mordant et al 2007; Kristinsson 2010, 45; Kristiansen 2012) — az utóbbi másfél évtizedben feleslegesen tartózkodik a térbeli etnikai és kulturális dinamizmus, valamint a mobilitás fogalmának használatától, ezzel együtt a mögöttes tartalom elfogadásától. A most vizsgált történelmi periódust — az urnamezős kort (Kristinsson 2010, 40-57.) —, így annak kezdetét is a nagyfokú mobilitás jellemezte. E jelenségsorozat motorját pedig a marginális és a periférikus zóna lakóinak a centrum/magterület felé történő mozgása határozta meg. (Sherratt 1993; Kristinsson 2010, 14., 46., 302.)

JEGYZETEK

1 Nyilvántartásom nem tartalmazza: Balatonfüred-Berekrét, Bakonytamási-Hathalom (szerintem kora vaskori) 7, Csót-Magyalos -és Vasúti-dűlő 2-2, Dáka-Macskadomb őskorinak meghatározott, de a szakirodalomban hivatkozott Gyarmat-Halom-dűlő elhordott sírhalmait sem. Kemenesszentpéter (több római), Lovászpatona (köztük kora vaskori), Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagydém (bár késő bronzkori kincs, de a híres kora vaskori temetője is van), Nagygyimót, Nemesszalók, Nyárád, Pápa, Takácsi, Vanyola, Vaszar (bizonyosan kora vaskoriak) határának halmait sem. Az elhagyás magyarázata, hogy kutatatlanok, vagy több feltárásának köszönhetően tudjuk, hogy kora vaskoriak, vagy római koriak.

2 Az idézeten belüli kurzíválás e sorok szerzőjének kiemelése, amely a figyelem felkeltését szolgálja.

3 A győri bencés gimnázium múzeumi gyűjteményére történik az utalás, amely a ma Römer Flóris nevét viselő múzeum gyűjteményének magvát képezi.

4 Úgy gondolom nem véletlen, hogy erre a kutatásra az 1876. évi Budapesten megrendezésre kerülő, általa szervezett nemzetközi régészeti kongresszus előtt kerített sort.

5 Mithay Sándor: Miháldy István gyűjtőtevékenysége. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13(1978) 7-15.

6 Forster Gyula Nemzeti Vagyongazdálkodási és Örökségvédelmi Központ (Budapest), Tudományos Irattár, Rómer-hagyaték, Leltári szám. K-413. Bardoly Istvánnak a kutatásomhoz gyújtott segítségét e helyütt is köszönöm.

7 Forster Gyula Nemzeti Vagyongazdálkodási és Örökségvédelmi Központ (Budapest), Tudományos Irattár, Rómer-Jegyzőkönyvek, XXXIII. 154,156-158. Sajnos a 157. oldal alján a kard töredéket csak megemlíti, de nem rajzolta le.

8 A markolatnak a penge felső részéhez csatlakozó, kiszélesedő része.

9 A tárgyat 2000 augusztusában rajzoltattam le, amit a Savaria Múzeum Régészeti adattárában őriznek.

10 Mithay Sándor: Emlékezés Jankó Lászlóra (1875-1954). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11 (1972) 5-9.

11 Ugyancsak az ő tulajdonában van egy ugyanilyen típusú másik tőr, amelyet egy másik cikkemben (Ilon 2015, Fig. 2. 4.) tettem közzé. Az előbbihez hasonlóan ezt is egy pápai börzén és feltételezhetően szintén egy rabló ásatótól vásárolta.

12 A feltárt sírt a Bz D periódusra keltezte. (Patek 1970, 47.)

13 A késő helladikus (azaz a görög szárazföldi) kronológia utolsó fázisa.

14 Az újabb kutatás szerint a pilzeni, Ha B1 korú. (Clausing 2005, 78.)

169