Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában

ARRABONA 2013. 51.

TANULMÁNYOK

ről tudunk: Bodrogkeresztúr, Nyírtura és Keszőhidegkút. (Bouzek 1985, Fig. 47.) A kerek pajzs — átmérőjük az európai késő bronzkorban 33-78 cm — talán a legszélesebb körben elterjedt. Például az idézett Kárpát-medencei, mykenei („harcos vázán” ábrázolva: Sandars 1978, 189.), írországi és egyiptomi darabok (Sandars 1978, 109.) mellett Közép-Itáliában (Schauer 1982, Taf. 23. 2.) és a mai Spanyolország (Guilaine-Zammit 2005, Fig. 61. 3-4.), de Bulgária (Georgiev 1982, 189., Abb. 1.1.) és Csehország14 (Schauer 1982, Taf. 11.) területén is használták. A pajzskészítés ábrázolását Théba 100. sírjának reliefje révén (Müller-Karpe 1980, Taf. 16.

3. részlete) tanulmányozhatjuk.

A korszak lábvértjeit a vizsgált évszázadban a Bakonyból nem, de a közvetlen környékéről ismerjük. Például Rinyaszentkirály, Nagyvejke, Nadap, Esztergom, (Jankovits 1997, Fig. 1.1, Fig. 2-5.), valamint Várvölgy-Szebike tető (Zala m.) közületien depója. Természetesen az urnamezős expanziók következtében egész Európában a Kárpát-medencén túl megtalálhatók, pl. Franciaországtól Itálián és Horvátországon át a mykenei felségterületig, beleértve Ciprus és Kréta szigetét, de Athént (Bouzek 1985, 113., 115., Fig. 50-51, 53; Clausing 2003; Clausing 2004, Abb. 3-4.; Jankovits 1997, Fig. 7., Fig. 9.; Jankovits 2000, Abb. 1. 6-7.) is.

A kardot bőr hüvelyben (LH IIIC pl. Spaliareika: Moschos 2009, 361.) és bőrszíjon, a vállon (is) hordták, ahogy ezt Homérosz is leírja. A hüvelyt rátekert fémszalaggal,15 vagy fém véretekkel erősítettek meg (5. kép) (Sághegy II., a vizsgált időszaknál kb. 200 évvel fiatalabb urnamezős depójában — Mozsolics 2000, 37-38., Taf. 17. 2, 4.). A mi éghajlati viszonyaink között a bőr csak szerencsés esetben (nedves környezetben, azaz mocsár, kút, barlang) őrződhet meg. A dániai Hvidegárd sírjában így megmaradhatott a bőrbevonatos, fémszerelvényekkel ellátott fahüvely. (Born-Hansen 2001, Abb. 101.) Fahüvely és fémszerelékek voltak a szászországi Stade-Wiepenkathen IV. halom 2. sírjában. (Mörtz 2012,175, Abb. 4, 5. 3.)

A Bakony-vidékének ebben a korszakában a gyalogos harcosok következő tú pusait (5. kép) vélem megkülönböztetni a sírok és néhány kincslelet fegyverkombinációi alapján:

1. kard + szárnyas harci balta + íjtegez és nyílhegyek + kés (Balatonfűzfő 6. sír: Ilon 2012);

2. kard + szárnyas harci balta + lándzsa + tőr (Bakonyszűcs 1876: Ilon 2014,

4. Tabelle; Koroncó depó: Kemenczei 1989, Abb. 12);

3. kard + tokos harci balta + lándzsa + mellpáncél (Kisapáti depó: Ilon 2014, 1/c. Tabelle 74);

4. kard + lándzsa + tőr (Veszprém, Arany J. u. depó (?): Kemenczei 1988, 50., Taf. 23. 233.; Ilon 2014, 1/c. Tabelle 77.),

5. kard + lándzsa (Bakonyjákó VI. halom 2. sír: Kemenczei 1988, 47., Taf. 20.

205. ; Ilon 2014, 3/a Tabelle; Csögle-Kispáskom: Kemenczei 1988, Taf. 20.

206. ; 1989, Abb. 9/A; Gic depó: Novák —Váczi 2010; Mosonszentjános: Kemenczei 1989, Abb. 5/B; Pénzesgyőr: Ilon 2014, 4. Tabelle),

158