Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Mester Zsolt et al.: Páli-Dombok: A régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben
MESTER-FARAGÓ-HALBRUCKER-KIRÁLY-PÉNTEK PÁLI-DOMBOK: A RÉGIBB KŐKOR ELSŐ... Ezek a természettudományos vizsgálatok folyamatban vannak, az eredményekre még várnunk kell. így egyelőre a régészeti kormeghatározásra támaszkodhatunk ahhoz, hogy Páli-Dombok leletanyagát elhelyezzük egy tágabb régészeti kontextusban az epipaleolitikum-mezolitikum időszakában (11. kép). Az epipaleolitikum a Kárpát-medencében Azoknak a vadász-gyűjtögető embercsoportoknak a kultúráját jelöljük az epipaleolitikum kifejezéssel, akik már a jégkorszak utáni felmelegedés idején éltek, de életmódjukban még a paleolitikus hagyományokat őrzik. A jégkorszak (pleisztocén) végét, s egyúttal a jelenkori felmelegedés (holocén) kezdetét a geológusok és a paleoklimatológusok 11 700 évvel ezelőttre teszik. (Cohen-Gibbard 2011) Valójában azonban ez a környezeti és éghajlati váltás több ezer évig tartó folyamat volt, amelynek során hideg-száraz (stadiális) és enyhe-nedves (interstadiális) klímaszakaszok váltakoztak. Az utolsó eljegesedés (Würm) leghidegebb és legszárazabb időszakának (felső-pleniglaciális) a maximuma, a késő glaciális hidegcsúcs a jégtakaró kiterjedésének és a tengerszint változásának adatai alapján 23 000 és 19 000 év BP1 közötti periódusra esett. (Clark-Mix 2002) A hidegmaximum utáni jelentősebb klímaenyhülés, a Ságvár-Lascaux interstadiális (18 000-16 500 év BP) idejére a csigafauna és a paleobotanikai adatok alapján a Kárpát-medencében mozaikos tajgavegetációt lehetett rekonstruálni. (Sümegi et al. 1998) Az interstadiálist újabb hideg-száraz szakasz, a Dryas I 10. kép A cikkben említett epipaleolitikus és mezolitikus lelőhelyek (fekete színnel), valamint kora neolitikus lelőhelyek (vörös színnel). (Adatok és térkép: Faragó Norbert, Király Attila, Péntek Attila) 127
