Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Mester Zsolt et al.: Páli-Dombok: A régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK gyobb leletsűrűségű rész mellett található (6. kép). Paleolitikus példák mutatják, hogy egy nyílt színi telepen a kőeszközkészítő tevékenység gyakran a tűzhelyek mellett zajlik. (Pigeot 1987; Schmider 1992; Bodu 1996) A feltárás során előkerült és dokumentált leletanyag 3346 pattintott követ, 63 faszéndarabkát, 67 kavicsot és 3 állatfogat foglal magába. Az utóbbiakat a 6. és a 14. négyzet területén találtuk. Vízszintesen feküdtek a lelethorizonton belül, s az elég rossz megtartásuk mellett annyit lehetett megállapítani, hogy kisméretű tulokféle (Bovida) fogai lehettek (Csippán Péter szóbeli közlése). A kavicsokat is a lelethorizonton belül találtuk, s további vizsgálatok céljából gyűjtöttük be őket. A pattintott kövek egy homogén kőipar emlékanyagát képviselik (7-8. kép). A részletes elemzés még hátra van, itt előzetesen általános információkat tudunk adni. A nyersanyaguk kizárólag radiolarit, amelynek három színváltozata különíthető el: vöröses, sárgás és barna. Makroszkópos jellemvonásaik alapján valószínűnek tartjuk, hogy mindegyik a Bakony vidékéről származik. Általánosan jellemző a kis méret: 2-3 mm-től 60-70 mm-ig. A kőanyag 50%-a 5 mm-nél kisebb, 27,5%a 10 mm-nél nagyobb, 22,5%-a a két méret közötti. Ez az összetétel a kevés magkő (8. kép 7.) ellenére a helyben történő kőeszköz-készítési tevékenységet igazolja. (Johansen-Stapert 1998,31.) A retusált eszközök készlete vakarókból (8. kép 1-2., 4-6.), tompított hegyekből (7. kép 2-6., 10.), retusált pengékből és szilánkokból (7. kép 8.), csonkított pengékből (7. kép 9.), lamellákból, valamint mikrolit háromszögekből áll (7. kép 1., 7.). Az ipar összképe és a mikrolit háromszögek jelenléte alapján a korát régészetileg az epipaleolitikum és kora mezolitikum periódusára tehetjük. Ezt a relatív datálást támasztja alá az is, hogy a szelvényünktől 5 m-re délre készített rétegmetszet nyesése közben kisméretű, trapéz alakú, neolitikus csiszolt baltát találtunk a lelethorizontunkhoz képest 90 cm-rel magasabb szintben (9. kép). A balta anyaga valószínűleg nefrit (Szakmány György szóbeli közlése). A lelőhely korának pontosabb meghatározásához és az egykori emberi megtelepedés környezetének rekonstruálásához természettudományos vizsgálatok szükségesek. Az üledéksorozatban rejlő információk kinyerése, és a lerakódás történetének megértése érdekében a rétegmetszeten geomorfológiai és szedimentológiai vizsgálatok készülnek. Az ártéri nedves környezet miatt mintasorozatot vettünk pollenelemzéshez (10. kép). A megvizsgált mintákban sajnos nem voltak virágporszemek, ami arra utal, hogy az üledék rendszeresen szárazra került (Magyari Enikő szóbeli közlése). Pollenek hiányában az egykori növényzetre vonatkozó információkat a faszenek anthrakológiai vizsgálatától várhatjuk. A vizsgálati eredmények fényében kiválasztott faszénminták radiokarbon datálásával megkíséreljük meghatározni a lelőhely abszolút korát is. Mivel azonban a faszénminták nem köthetők egyértelműen emberi tüzeléshez, az üledéken is próbálunk radiometrikus abszolút koradatot nyerni OSL módszerrel, amihez a lelethorizontot magába foglaló talajból, valamint az alatta és a felette települt iszapos rétegekből vettünk mintákat. 122
