Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
TÓTH LÁSZLÓ A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE „Néhány nap múlva találkozván vele, már ő is megmenekült elfogultságától, s a legszívélyesebben váltunk el egymástól” — zárta le Kálóczy Lajos a Kónyi Manónak írott visszaemlékező levelét.115 1861. augusztus 22-én királyi leirat feloszlatta az országgyűlést. Kálóczy itthon, Győrött, szeptember 2-án olyan országgyűlési beszámolót tartott, hogy utána a megyei közgyűlés kemény óvást emelt az országgyűlés „erőhatalom általi feloszlatása” ellen és határozottan kinyilvánította, hogy „az országgyűlés által felállított elveket most és mindenkor osztja, annak eljárását végig helyesli s magáévá teszi”.116 Az országgyűlés feloszlatása után veszélybe került az alkotmányos megyei élet működése, be kellett ugyanis bizonyítani, hogy az állami adó mellett a községek vállalják a megyei házi adó befizetését is. Kálóczy ezt követően részt vett gr. Zichy Ferraris Bódog főispán és Sziklósi Szabó Kálmán első alispán társaságában a hatnapos főispáni körúton, 1861. október 17-22. között végiglátogatták a falvak többségét. A községek az alkotmányos megyei igazgatáshoz szükséges házi adót egyöntetűen megajánlották, bár ennek a „beköszöntő provizórium” miatt csak szimbolikus jelentősége lett. Szónoklatokat is tartottak több helyen. Kálóczy Péren, választói körében igen kemény hangú beszédében „rögeszmének” nevezte a Habsburg-ház abszolutisztikus kormányzását, amely „nem tud mást kezdeni az országgal, mint „kivételes rendszabályokkal a törvényes rendet helyreállítani”. A megyei tisztikar 1861. november 19-i lemondásában éles hangon ítélte el a bécsi kamarilla magatartását, sőt az események alakulásáért magát az uralkodót tették felelőssé, mivel „megszegte és félredobta a századok óta fennálló elvet, miszerint a törvények alkotása, változtatása, módosítása, vagy eltörlése egyedül a törvényhozást illeti, azaz a fejedelem és a nemzet közös megegyezése által érvényesíthető.”117 E radikális nyilatkozat megfogalmazásában bizonyára fontos szerepe volt a csalódott és elkeseredett, az 1848-as elvekhez mindvégig hűséges Kálóczy Lajosnak. Kálóczy életében nem tűnt el nyomtalanul 1861-es országgyűlési szereplése. Egy időre ismét visszavonulni kényszerült a politikai közélettől. A szellemi munka mindig a lételeme volt, nem hagyta, hogy kiüresedjen mindennapi élete: az archeológia, a numizmatika és a történettudomány művelésében lelte örömét. Szorgalmasan gyűjtötte a muzeális értékű, elsősorban archeológiái tárgyi emlékeket, ilyetén országosan ismert „régiségbúvár” és műgyűjtő lett. Kálóczy tevékenyen részt vett a Rómer Flóris és Ráth Károly köré csoportosuló Dunántúli Történetkedvelők Társaságának munkájában. Ráth Károllyal együtt ő szervezte meg a Társaság győri találkozóját 1864. augusztus 31. és szeptember 4. között. Ekkor mutatta be Kálóczy Teleki utcai lakásán gyűjteményének legértékesebb darabjait, és nagy szakértelemmel beszélt Győr múltjának érdekes epizódjairól.118 Az Archeológiái Értesítő 1872-ben „buzgó érmészként” említi nevét, 1896-ban a Mérgesen talált nagy mennyiségű római kori aranypénzből 50-60 darab került a 65
