Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK fia sorsáról, emiatt jó apa. Nem férhet kétség a király- és udvarhűségéhez sem. Ergo Kálózy Györgyöt a maga korában a király és kortársai morálisan kifogásolhatatlan személynek tekintették. 4. Az armálisból kiderült, hogy a Kálózy családot ugyanazok az általános nemesi jogok és kötelességek illetik meg, mint a többi nemes famíliát, ezek a jogok: „szabadalmak, engedélyek, szabadságok és mentességek” voltak. 5. Kálózy György zágrábi feladatai első sorban katonai és hadi kötelességek lehettek, mivel a nemeslevél hadi alkalmakról, csatákról, küzdelmekről, kopjavívásokról, lovagi tornákról, párbajokról és mindenféle katonai és nemesi viadalokról szól. Ezeken a nemesi címer használata „akár a természet szerinti szokásból” is lehetséges és jogszerű volt; csak az volt a fontos, hogy a címer elhelyezése, használata, viselése és alkalma a nemesi ragnak megfelelő legyen. 6. A címer elhelyezését az említett hadi eseményeken túl pecséteken, takarón, függönyökön, kárpitokon, zászlókon, pajzsokon, sátrakon, házakon, sírokon és „általában pedig mindenféle dolgokon és eszközökön hordani, viselni akarjuk és megengedjük a jelen oklevél ereje által”. 7. A címer leírása olyannyira alapos és pontos, hogy ennek alapján nem okozhat gondot az oklevél művészi ábrázolása még egy közepes képességű címerfestő esetében sem. (2. kép) Kálózy Györgynek az armálisban szereplő fiai, Kálózy András, Mihály, Márton és János voltak. A négy fiúgyermeket az eredeti okiratban úgy nevezték, hogy „egy testvér atyafiak” voltak. A Győr megyei levéltári dokumentumok alapján a testvérek közül csak a másodszülött fiúról, Mihályról tudható, hogy valamikor az 1600-as évek közepén költözött Kálózról a Győr vármegyei Vámos helységbe. Ez az adat Horváth Györgynek, a tósziget-csilizközi járás főszolgabírójának már idézett tanúvallomásában szerepelt az 1754-es nemesi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben. Kálózy Mihály tehát Kálózy György másodszülött fia volt, aki Kálózon élt és foglalkozását tekintve több tanú állítása szerint „fegyveres szabados embernek” jegyezték. Nemesként gazdálkodhatott Kálózon. Valamikor XVII. század első felében a Győr vármegyei Vámoson birtokot vásárolt, oda is költözött és ott is nemesként gazdálkodott. 1681-ben nemességét kihirdették a Győr megyei közgyűlésben. Mihálynak, akit az iratokban egyszerűen csak armalistának neveztek, három fia volt: Péter, István, Mihály.27 Péter Vámoson maradt az apai házban és gazdálkodott, István táblabíró és fiatal korában 1718-ban kamarai futár volt, idős korára pedig Pataházára költözött és ott nagy családjával élte a maga kisnemesi életét. Mihály szintén Vámoson lakott és tartósan ott is maradt. Mária Terézia 1754. augusztus 16-án utasításban szabályozta a Helytartótanács új szervezeti beosztását és ügyrendjét: tíz állandó bizottságot állított fel a Helytartótanácson belül, többek között a nemességet összeíró bizottságot is,28 fel-44
