Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Győrffy György, a magyar őstörténet nemzetközi rangú kutatója szerint a kálizok, a Szir-darja folyó melletti Hárezmből származó muszlin jövevények már az V. században, a kelet-európai sztyeppéken csatlakoztak a magyar törzsekhez, egy részük a kabarokkal együtt. Ők alkották a hazai böszörmények (izmaeliták) legkorábbi csoportját. A kálizok többnyire speciális pénzügyi és kézműves iparos szolgálatot nyújtottak a korai feudális magyar királyságnak, valamint kereskedtek. Egy 1111. évi oklevél úgy említi őket, mint „a királyi fiscus [államkincstár] pénzkezelőit”, vámszedő és pénzverő-pénzváltó feladataik is voltak. AXII-XIII. században a zsidók mellett a kamarákat bérelték; ettől az Aranybulla papíron eltiltotta őket. Ők voltak Magyarországon a legkorábbi, keleti hagyományokkal rendelkező, magas színvonalon dolgozó ötvösök. AXIII-XIV. század során beolvadtak a magyarságba.21 A népek vándorlásai során a kálizok bizonyára kapcsolatba kerültek más népcsoportokkal is, nemcsak genetikailag hatottak egymásra, hanem fontos történeti, antropológiai, néprajzi, történetföldrajzi, geográfiai, szociológiai (életmódbeli) változások hatása is érvényesült a népek között. Ezeket is fel kellene tárni tudományos eszközökkel. S akkor még nem vizsgáltuk a szórványban élő, betelepült kálizok ezer évét, a népcsoport asszimilálódás során beállott karakterológiai jellemzőit, ha voltak egyáltalán ilyenek. Itt tehát komoly tudományos igények merülnek fel, hogy feltárjuk a káliz népcsoport ősi etnikai világát, melyet nem szabad genetikai (biológiai) változásokra leszűkíteni, még inkább nem kívánatos emocionális érzésekre épülő büszkeségtudatot táplálni. Nota bene: csak többféle tudományos szakvélemény birtokában szabad kijelenteni, hogy az ősi Kálóczyak a kálizoktól származnak. Természetesen 1610-et megelőzően is éltek Kálóczyak az országban, többnyire szolgák, jobbágyok, katonák, akik nem voltak nemesek. A Kálóczy család nemesként írásban először az 1610. évi nemeslevélen szerepel formailag tisztán és egyértelműen, s ez megállapítható minden nyelvészeti és történeti segédlet nélkül is.22 Úgy érezzük, a Kálóczy családnév eredetmagyarázatában nyelvészeti és történeti magyarázatok egymás mellé kerültek, nem ütköztek igazán, inkább kiegészítették egymást, így a tudományos magyarázat ezzel elmélyült és erősödött. A kaliz kontinuitás kérdésének eldöntését valójában nyugodtan rábízhatjuk a szakértő olvasóra. A Győr vármegyei Kálóczy nemzetség (1. kép) A Kálóczyak nemzetsége régi magyar nemesi család. Első írásos említésük még a XVII. század legelején, II. Mátyás (1608-tól 1619-ig magyar király) uralkodása idején történt. A Kálóczyak törzsatyja Kálózy György, akit „királyi embereként” (homo regius), ispánként a király a zágrábi közigazgatási és katonai feladatok irányításával bízott meg. Egy jelzet nélküli levéltári iraton a zágrábi konkrét feladatkör megjelölése „nobilitaris et militaris” (nemességi és katonai), amely átvitt értelemben igazgatási és hadi feladatok irányítását jelenti.23 40
