Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből VI. 1908
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Benes Pál festménye minden bizonnyal elnyerhette a város vezetésének tetszését is, mivel néhány nappal az Állami Polgári Leányiskolában lezajlott kegyeleti aktust követően, a városi közgyűlés határozata alapján korábban felállított bizottság úgyszintén a győri művészt kérte fel Kautz Gusztáv portréjának elkészítésére. Vagy, ahogy arról a Győri Vasárnapi Újság híradásából értesülünk: „Kautz Gusztáv dr. arcképének megfestésére bizottságot küldött ki a városi közgyűlés. A bizottság Farkas Mátyás főjegyző, polgármester helyettes elnöklete alatt tartott ülésen a kép megfestésére Benes Pál jeles festőművészt bízta meg.”9 A megbízatás előzményeként „Kautz Gusztáv elhunytéval mozgalom indult meg, hogy a város közönsége kegyelete jeléül, közadakozásból festesse meg Kautz Gusztáv arcképét”.10 Az 1907 decemberében elkezdődött közadakozás eredményeként 1908. január közepére, már több mint 1600 korona gyűlt össze. A nagyméretű (172x150 cm), Kautz Gusztávot kerek asztal mellett állva, jobb kezében könyvet tartva ábrázoló képmást Benes Pál 1909. november elején fejezte be és adta át megbízóinak. „A kitűnő kép — írta ebből az alkalomból a Győri Hírlap tudósítása — híven adja vissza Guszti bácsi kedves, jóságosán mosolygó arcát. A képet a nagyterem baloldali főfalán helyezik el. A tanács ma [november 11-én] délután Wennes Jenő polgármester elnöklete alatt tartott üléséről átment a nagyterembe az arckép megtekintésére. A tanács tagjai elismeréssel vették át a művészlélekkel és kifogástalan precizitással megfestett és remekül kidolgozott képet, amely műértékű ékessége lesz a közgyűlési teremnek, hirdetője egyszersmind festőművészünk, Benes Pál nagy tehetségének. Maga a plasztikus kép és annak diszkrét beállítású háttere, mindez fényes kidolgozásban, a győri festőművész újabb és jelentős sikere.”11 Dr. Kautz Gusztáv mellett, az 1908-as győri megemlékezések középpontjában álló másik kiemelkedő személyiség a sikerekben és elismerésben egyaránt gazdag életutat magáénak tudó dr. Kovács Pál volt. Az orvos és író, dr. Kovács Pál, neve egybeforrt Győr modern, polgári kulturális kereteinek és önszerveződő egyesületeinek megteremtésével. A város neki köszönhette az Olvasóegylet életre hívását, a magyar nyelvű színházművészet meggyökeresedését az ország e táján, de ugyancsak az ő érdeme volt az is, hogy Győrben Hazánk címmel megjelenhetett az első helyi magyar nyelvű újság, amely az 1848-as forradalmat megelőző időszakban és a forradalom alatt rendszeres publikálási lehetőséget biztosított többek között Petőfi Sándornak. 1908-ban, dr. Kovács Pál születésének századik évfordulója évében, a tiszteletére tervezett ünnepségek előkészületei már a nyár folyamán elkezdődtek. Ennek egyik mozgató rugója és szorgalmazója az a Lloyd-vendéglőben székelő baráti asztaltársaság volt, amely Kovács Pál halálát követően — nagyrabecsülése jeléül — az ő nevét vette fel és viselte. A „minden feltűnést kerülő asztaltársaság—olvasható a Győri Hírlapban — úgy véli ápolni Kovács Pál emlékét, hogy a maga szűk körében gyűjtést rendez fiatal tehetségek tanulmányai előbbre vitelére”.12 Első istápoltjuk, támogatottjuk a fiatal győri festőművész Lóth József volt, akitől 1908 nyarán megrendelték névadójuk portréjának elkészítését is (3. kép). Lóth József „a nagynevű író és orvostudor... pom-192
