Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből VI. 1908
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK hogy „a modern fiatal festők műveiből esetről-esetre, a közönség támogatásának és érdeklődésének arányában kiállításokat rendezzen a vidék egyes nagyobb kulturális gócpontjain”.2 Figyelemre méltó — és ebben Győr az ország művészeti életében játszott egyre jelentősebb szerepének elismerését kell látnunk —, hogy az alig néhány napja alakult Magyar Művészet Műkereskedés ügyvezető igazgatójának első útja éppen városunkba vezetett. „Örömmel regisztráljuk — írhatta jogos büszkeséggel a Győri Hírlap ebből az alkalomból —, hogy a vállalat ügyvezető igazgatója, Füredy Károly úr legközelebb városunkba is ellátogat a művészet propagálására s mi már eleve is műszerető közönségünk meleg jóindulatába ajánljuk a szép és eszményi célú vállalkozást.”3 Az 1908-as év Győr város életében két jelentős személyiséghez, dr. Kautz Gusztávhoz és dr. Kovács Pálhoz kötődő megemlékezésre adott alkalmat és lehetőséget. Kautz Gusztáv a jogi egyetem elvégzése után fontos tisztségeket töltött be a város és a vármegye vezetésében, majd a Győrben folyó jogászképzés területén. Szerteágazó szakmai tevékenysége mellett, a Kaszinó, a Népkönyvtáregylet, a Polgári Leány- és Fiúiskola gondnokságának vezetőjeként, illetve a Győri Állami Elemi Tanítóképző Intézet igazgatóságának elnökeként és az Országos Vöröskereszt Egyesület győri szervezetének társelnökeként, Kautz Gusztáv elévülhetetlen érdemeket szerzett a helyi társadalmi, kulturális és oktatási élet előmozdításában. Nem meglepő tehát, hogy tisztelői, batátai, harcostársai már halála után egy évvel lépéseket tettek annak érdekében, hogy emlékét méltóképpen megőrizzék és tovább adják az utókornak. E kezdeményezés élére a győri Olvasóegylet — közkedvelt nevén a Kaszinó — állt, amelynek 1908. február elején megtartott közgyűlésén dr. Fischer Gyula alelnök méltatta az egyesület egykori vezetőjének „egyéniségét, munkásságát”.4 Az összejövetelnek „ünnepélyes színezetet” Kautz Gusztáv arcképének elhelyezése és leleplezése adott az egylet székházában. A jogász professzort mellig ábrázoló „rendkívül ügyes” rajzportré szerzője a jó nevű győri fotográfus, Glück József volt (1. kép).5 A Kautz Gusztávra emlékező rendezvények sora 1908. május 10-én folytatódott a Győri Állami Polgári Leányiskola tágas tornatermében, ahol „a család tagjai, az iskola gondnokságának képviselői és Goda Béla alispán”6 valamint az iskola diákságának jelenlétében Nagy Gizella igazgatónő tartott „költői szárnyalású” beszédet, amelyben kiemelte Kautznak a „közügyek szolgálatába” állított és az iskola érdekében kifejtett önzetlen és elkötelezett munkáját.7 Az ünnepi aktus Kautz Gusztáv arcképének avatásával zárult. Az iskola tanári testületének megbízásából készült és „gyönyörűen sikerüld’ mű alkotója ezúttal a győri festőművész, Benes Pál volt (2. kép). A korabeli beszámoló szerint a Kautzot ábrázoló portré „beszédes mása Guszti bácsi jóságának, derűs tekintetének”.8 190
