Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
FELIX TEICHNER A RÓMAI TÁJKULTÚRA TOVÁBBÉLÉSE A MARCAL ÉS A RÁBA VIDÉKÉN Az Árpás és Mórichida körüli, már említett réteket nagyszámú régi vízfolyás jellemzi, amelyek a talajvíz áramlásának szezonálisan ma is útvonalai. Az eltűnt folyómedrek azonos szekvenciákat mutatnak 2 méteres maximális mélységgel. A felső méterben finomtörmelékes üledékek mutatkoznak, amelyek a palinológiai beosztás szerint a középső és késő holocén idejére tehetők.71 Ezek általában humuszos vagy tőzeges rétegekre rakódtak le, amelyek kora más magyarországi pollenstratigráfiai vizsgálatok eredményei alapján a késő glaciális, illetve a kora holocén idejére tehető.72 Ez alatt részben iszapos-agyagos, többnyire azonban homokos lerakódások vagy törmelékek találhatók, amelyek a középső és késő glaciálisból eredeztethetők. Ahogy a térképen látható (2. kép), nem csupán a római Mursella (Dombiföld 1) peremén található egykori folyómedrekben, hanem az újonnan felfedezett római kor előtti települések környezetében is végeztünk mélyfúrásokat. Különösen eredményesnek bizonyultak a Bodonhely települési helyét kijelölő egykori Rába-mederben végzett fúrások. Ott szintén kimutathatók a sima, széles, 2 méteres profilvastagságú föld alatti medrek, amelyekben szezonálisan talajvíz folyik és ezek rétegeinek kormeghatározása is hasonló, mint Árpás esetében. Emellett azonban találhatók jóval mélyebb medrű egykori folyóágak is, amelyek akár 5 méteres profilvastagságot is mutatnak. Felső rétegük elsősorban ásványi eredetű, középső rétegüket többnyire humusz, az alsót pedig itt is finom, illetve durva törmelékes üledék jellemzi (7. kép). A BOHE 04/11 fúrási minta időbeli meghatározásához egy 169 cm mélyről származó gabonamag radiokarbonos vizsgálata nyújtott támpontot. A mérés 5820±40 konv. BP (4675±115 cal. BC/6615±115 cal. BP) korú eredményt adott, ami a neolitikus települési fázisra utal.73 A profil első palinológiai vizsgálatai azt mutatják, hogy az erősen humuszos üledék megint csak a késő glaciális utolsó fázisához, illetve a kora holocénhez köthető.74 Ennek megfelelően a felső magterület finom törmelékes üledékei a késő holocénhez, és ezáltal az emberi használat fázisához köthetők. Mivel az ásványi lerakódásokban nincs törés, abból indulhatunk ki, hogy a folyókörnyék általánosan lakott volt, így a talajhasználat következtében folyamatos talajelhordásra került sor. A fúrási minta időközben megkezdett finomanalízise teszi majd lehetővé, hogy a jelen projekt szempontjából elsődleges, a vaskor és a római császárkor közti átmenetről is határozottabb kijelentéseket tegyünk. (H. Schneider) Előzetes településtörténeti eredmények A Borostánykő útról Savariánál leágazó és az Arrabona-Brigetio közötti dunai határszakaszhoz futó és a dunai határ védelme szempontjából fontos római út a Marcal és a Rába folyórendszerét Árpás-Dombiföldeknél keresztezte, ahol egy régóta használt gázló biztosította az átkelést. A délről érkező birodalmi út természetesen 17
