Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK 66 Friedrich Schlegeltől származik ugyanakkor az az elképzelés, amely csak Raffaello korai műveit tartotta középkorinak. (Fasten 2000, 238.) 67 Ezén javasolja Grewe (2009, 304.) a modern nyelvészeti teóriák bevonását. 68 Blisniewski (2010) hozzáfűzi, hogy „az út hieroglyphica pictura központi fogalom, amelyet Grewe a horáciuszi út pictura poesis alapján határoz meg. A látható világ a láthatatlan szimbólumává válik, principles of God’s creation szent, belevésett jele lesz, az isteni igazságok képi megjelenítésévé válik. Ennyiben a nazarénus művészet valódi conceptual art [...] és ebben az értelemben sokkal modernebb, mint azt a nazarénusok legtöbb kritikusa gondolná.” Az alapvetően múltba forduló nazarénus művészet modernségéről jelenleg is komoly viták folynak. 69 Ezért javasolja Grewe a modern nyelvészeti elméletek használatát. Az aktuális nyelvészeti elméletek közül, különösen azok alkalmasak erre, amelyek a Halliday-féle funkcionális nyelvészetre épülnek és multimodális diskurzuselemzéssel és funkcionális szemiotikával foglalkoznak, így lehetővé teszik a nazarénusok színnyelvének elemzését is. (Vö. Taiwo 2006, Kress - van der Leeuwen 2006; van der Leeuwen 2011, O’Toole 2011.) Ezek azonban csak kiegészítések a bevett művészettörténeti módszerek mellett. 70 Ormós és Ipolyi mellett a nagy triász harmadik alakja, Römer Flóris volt az első, aki felhívta a figyelmet a játékkártyalapokra és a kártyadúcok gyűjtésére. (Keserű 2000; Wunderlich 2012, 267.) 71 Ez a tanulmány Bachleitner 1976 alapján a bizonytalan határok miatt a két fogalmat szinonimaként használja. 72 Récsey Viktor dr., A tavaszi műkiállítás Győrött, Győri Hírlap, XCVII. 126. (1903. május 31.), 5f; vö. Almási 2009, 211 és 222, 31. lábjegyzet. 73 Érdekes, hogy Lyka csak annyit tudott róla, hogy Hofbauer tanítványa, miközben az 1903. évi kiállításon még úgy tűnik, Hofbauer volt az, akit kevésbé ismertek. Vö. Récsey Viktor dr., A tavaszi műkiállítás Győrött. In: Győri Hírlap XCVII. 126. (1903. május 31.) 6. Kérdéses persze, hogy Unger Alajos már életében ismert és megbecsült festő volt-e vagy elismertsége csak halála utáni fejlemény abból az időszakból, amikor a forradalom és szabadságharc után a késő romantikus művészet tulajdonképpeni virágkorát élte és esetleg csupán realisztikusabb zsánerképein alapult. Henszlmann a pesti műegyleti kiállításokról írt beszámolójában csak Zichy Mihályt és Heinrich Edét említi, mint akik az ő megítélése szerint tehetséges fiatal magyar művészek. (Henszlmann 1846, 818; 1990.) Ez azonban azzal is összefügghet, hogy az 1846-ban a Pesten kiállított Szent László-kép nazarénus volta miatt Henszlmann számára nem volt elég realisztikus. Tisztázatlan, hogy Unger Alajos csupán utazgatott külföldön vagy más nazarénusokkal együtt freskófestéseken is dolgozott, ahogy akkoriban sok nazarénus tette ezt például Angliában. (Vö. 52. lábjegyzettel.) És nem tudjuk azt sem, hogy a kártyagyártás mellett Győrben más módon is foglalkozott-e díszítő és iparművészettel.
