Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése

ARRABONA 2012. 50/2.

TANULMÁNYOK

művészet története szempontjából érdekes. Az 1970-es években kezdődött átértékelés ellenére még ma is gyakran félreértett nazarénusoknak a magyar művészet születésére gyakorolta hatása miatt legalább ennyire megérdemli a figyelmet.

Mészáros Balázs fordítása

JEGYZETEK

1 A tanulmány alapjául szolgáló előadás 2012. október 11-én all. Vallási Néprajzi Konferencián hangzott el Szegeden. Vö. Wunderlich 2014. A kutatásban nyújtott segítségükért köszönettel tartozom Irene Kukotának, N. Mészáros Júliának (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum), a Vajk-kép nevének elhallgatását kérő tulajdonosának, továbbá Heather Moqtaderinek (University of Pennsylvania), családomnak és különösen férjemnek, Prof. Dr. Jürgen Wunderlichnek. Segítő észrevételeik nélkül ez a cikk nem születhetett volna meg. Külön köszönöm Grászli Bernadettnek a téma iránt mutatott érdeklődését és Mészáros Balázsnak a fordítás és szerkesztés során tanúsított együttműködését.

2 Ulrich Krenzlin szerint a nazarénus művészet a Lukács testvériség időszakával azonosítható korai (1805/06-1818/20), érett (1818/20-1828/30) és kései (1830 után) szakaszra bontható. Vö. Kislinger 2006, 298, 6. lábjegyzet.

3 Az alábbiakban minden ismert és Unger Alajos eredeti művének tartott festményt bemutatunk.

4 Sajnálatos módon Székely— ahogy tette azt már a 2010-ben általa rendezett, de elsődlegesen a jelen tanulmány szerzőjének Unger Alajosról, családjáról és a kártyagyártásról szóló kutatási eredményeire épülő családtörténeti kiállítás tablóján is — rosszul adja meg a keresztelés dátumát, amelyet jelen szerzőnek a témáról szóló első kéziratából vélhetően tévesen másolt ki. Vö. Kiállítás Győr és Wunderlich 2010, továbbá Székely 2011, 300. Unger Alajost nem 1814 szeptemberében, hanem októberében keresztelték. Különösen sajnálatos, hogy Székely korábbi írásában is tévesen adta meg a művész születési évét elfogadva a művészeti lexikonokban szereplő 1815-ös dátumot. Vö. Székely 1998.

5 Lyka Károly csak annyit jegyzett fel róla, hogy Bedy (1930) szerint az 1830-as években Hofbauer tanítványa volt Győrben és 1836-ban 21 évesen iratkozott be a bécsi akadémiára. MTA ВТК MI Adattár, Lyka Károly hagyatéka: MDK-C-I-17/1807-21, kéziratos feljegyzések Unger Alajosról (dátum nélkül).

6 Magyarországon eddig nem került sor a nazarénusok, illetve a magyar művészetre gyakorolt befolyásuk szisztematikus vizsgálatára, pedig hatásuk nyilvánvaló olyan híres magyar művészek esetében, mint például id. Markó Károly. Sinkó 2002, 22 A bécsi (késő) nazarénus iskola és különösen az egyes bécsi nazarénusok, mint például Franz Josef Dobiaschofsky alaposabb elemzése is várat magára.

7 Simornak hatalmas könyvtára volt, amelyből az egyház számára dolgozó korabeli művészek példát és inspirációt meríthettek. Ő maga a nazarénus festészet stílusát tartotta az egyház számára egyedül követendőnek. A neki tetsző képekről olyan művészekkel készíttetett másolatokat, mint például Liezen-Mayer Sándor és kapcsolatot tartott fenn düsseldorfi és bécsi nazarénusokkal is. Egyik kedvenc festője a voralbergi nazarénus Gebhardt Flatz (1800-1881) volt. Gyűjteményében megtalálhatók voltak továbbá Franz Ittenbach (1813-1879), Ernst Deger (1809-1885), Eduard von Steinle, Joseph von Führich, Leopold Kupelwieser, Ludwig Mayer (1834-1917), August von Pettenkofen, Julius Schnorr von Carolsfeld, Joseph Settegast (1813-1872), Otto Leopold Janssen (1851-?) és Philipp Veit művei. (Katalógus Esztergom 2011, 16 és 17-19.)

8 Sajnálatos módon Székely Zoltán, az Arrabona korábbi szerkesztője a szerző kéziratából egyszerűen kihúzta az erről szóló eredeti forrásra való hivatkozást, saját cikkében ellenben idézte azt. Vö. Wunderlich 2010 és Székely 2011, 318, 4. lábjegyzet.

9 Az Unger család polgári állású volt, bár tagjai nem szerepelnek a Győri Városi Levéltárban őrzött polgárkönyvben. Ez a lista azonban úgy tűnik, hiányos, hiszen Jerfy (1931, 256) Unger Mátyásról, mint teljes jogú győri polgárról beszél, amit az általa hivatkozott és a Győri Városi Levéltárban őrzött forrás is alátámaszt: GyVL IV. A. 1055-d Polgárok névsora 1843/44: Belváros 260-as számú ház. Köszönöm Borbély Tamás segítségét és megerősítését, hogy a teljes jogú polgárok listájáról van szó.

10 A leány — a kép szemlélőjének nézőpontjából — az apától jobbra áll, ami a heraldikai hagyomány alapján szintén a patriarchális viszonyt hangsúlyozza.

11 A rendkívül elterjedt volt az erdei magány (Waldeinsamkeit) toposza is, amely Ludwig Tieck 1796- os azonos című verséből eredeztethető, és az író Szőke Eckbert című meséjében is feltűnik.