Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK A nazarénusok szoros kapcsolatban álltak a romantika német és bécsi képviselőivel, akiknek nemcsak a nazarénus művészetre volt tartós hatásuk, hanem a magyar romantikára is, annak ellenére, hogy utóbbi a mintának tartott angol és német korai romantikától eltérő úton fejlődött. (Vö. Farkas 1931; Varga 2013, 142f.) A romantika európai összefüggései Unger Alajos életművének megértése szempontjából is lényegesek, hiszen művészete a bécsi és a pesti központú magyar romantika mágneses terében bontakozott ki. Az alábbiakban e két pólus jellemzőit, illetve legfontosabb szereplőit és ezeknek az osztrák, illetve magyar művészetre gyakorolt hatását vázoljuk fel. A bécsi romantika kezdete 1800-ra tehető és a német romantikusok ottani letelepedésével hozható összefüggésbe. 1808-ban August Wilhelm Schlegel Bécsben tartott előadásokat a német művészetről és irodalomról, majd példáját a bécsi kongresszus után 1815-től mások is követték.60 (Aspalter et al. 2006, 7f, 12f.) Bécsbe az vonzotta őket, hogy „Ausztriában a katolikus nagyhatalmat látták, egy olyan feudális államot, amelynek társadalmát elkerülték a forradalmi megrázkódtatások”. (Uo. 49.) Mindezek ellenére Bécsben a romantika számtalan kritikusával is találkozhattak, akik korántsem osztották nézeteiket. Végső soron idegenek voltak, akik — bár sokan közülük az igaz hithez való visszatérés jegyében áttértek a katolikus vallásra (Saurer 2006, 234.) — eredendően abban a protestáns kultúrában nevelkedtek, amelyet „írás, könyv és folyóirat tudományos intellektualizmusa jellemezett, a kritika és az értelmezés elve hatott át”. A Bécsbe érkezett romantikusok így rövidesen a „kultúrák háborújában” találták magukat. (Aspalter et al. 2006,8.) Az ottani kulturális közeget még mindig erősen a barokk tradíció határozta meg, amelyben a reprezentáció, a rituálé, a látvány iránti rajongás és a népies szórakozás dominált. Az első avantgarde tehát „az évszázados premodern népi kultúra megkésett szellemével találkozott össze”. (Uo.) Idegenségük révén azonban egyúttal jelentős szereplőivé váltak a bécsi kulturális életnek, folyóiratok és szalonok váltak jellemző kulturális „médiumaikká;” politikai, intellektuális és esztétikai szempontból ugyanakkor eltérő nézetek és érdeklődések kereszttüzébe, az egyházellenes jozefinista késő felvilágosodás és a forradalom- és Napóleon-ellenes osztrák keresztény konzervativizmus közötti ütközőzónába kerültek. (Uo. 9f.) Mély vallásosságuk, „miszticizmusuk”, „rajongásuk” és „római orientációjuk” Bécsben megütközést keltett, és „a jozefinista szellemű kormányzat csalódottan figyelte tevékenységüket”. (Saurer 2006, 254.) Bécsben élt — legalábbis egy ideig — a romantikusok közül a már említett August Wilhelm Schlegel mellett annak testvére, Friedrich Schlegel — akiről a nazarénusokkal összefüggésben már volt szó — és felesége, Dorothea, az említett Veit testvérpár anyja. Ide sorolhatók további írók, művészek, tudósok, filozófusok, és papok, köztük Zacharias Werner, Joseph von Eichendorff, Friedrich Gentz, Adam Müller, Mme de Staél, Ludwig Tieck, Clemens Brentano,61 Matthäus és Heinrich Joseph Coliin, akiknek műveit Schubert és Beethoven zenésítette meg, Clemens Maria Hofbauer, a redemptorista pap,62 Nikolaus Lenau és barátja, Anastasius Grün, Jo166
