Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... tartott főpap a nemzeti mozgalom felé fordult, anélkül persze, hogy annak liberális irányát magáévá tette volna. Hasonló jelenségek figyelhetők meg a magyar arisztokrácia más képviselőinél is, akik felismerték, hogy egyszerre lehetnek konzervatívok és nemzetiek.” Lehetséges, hogy a Vajk-kép ennek az irányzatnak egy nagyon korai manifesztációja? A Szent Jobb körmenet a kormányzat részéről mindenesetre csak 1860- tól nyert általános elismerést. (Uo. 94.) Mindent egybevetve tartalmi szempontból inkább egy konzervatív festményről van szó, ami ugyan különösnek hat, de egyik jellemzője a nazarénus műveknek. Az egyházi körökön kívül Szent István király a német nyelvű lakosság körében is népszerű volt. A német nyelvű irodalom nem a honfoglaló Árpádban, hanem Szent István királyban és Mátyás királyban látta a magyar történelem meghatározó alakjait, (Varga 2013, 144.) ami további magyarázatot ad Unger Alajos témaválasztására. A festményen latinul, a soknemzetiségű Magyar Királyság régi lingua francáén olvasható a zsoltáridézet. A nyelvválasztás, akárcsak a szöveghelynek a nemzetre vonatkoztatottsága alapján a kép arra a régi koncepcióra utalhat, amely az államot az önmagát a honfoglalóktól eredeztető magyar nemességgel azonosítja. (Farkas 1931,129; Varga 2013,145.) A Szent Korona ebben az összefüggésben „a nemzet mint leszármazási közösség hatalmát és a nemességnek azt a jogát [szimbolizálja], hogy a hatalmat az uralkodótól bármikor visszaveheti.” Erre épült a magyar nemesség hagyományos nemzettudata a XIII-XIV. századtól a XIX. századig, (Uo. 145.) és Unger festményén is ez a felfogás jelenik meg. A reformkori liberálisok nemzetfelfogásában ezzel szemben a nyelv játszott központi szerepet, (Farkas 1931, lOOf.) a nemzetet a nyelvvel azonosították. Ez a liberális értelmezés azonban szembenállt a magyar városok német polgárságának hungarus-tudatával. A városi németek azonosultak a magyar állammal és idegenben magukat hungarusnak mondták, a megnevezés alatt Magyarország lakóit értve. Az anyanyelv ebből a szempontból számukra másodlagos jelentőségű volt. (Uo. 130.) Hormayr báró dinasztikus patriotizmusával szemben tehát, amely a közös hazát a Habsburg birodalomban igyekezett láttatni, a magyarországi városi németek hazafogalma szűkebb volt, és korántsem hordozott a magyarsággal szemben ellenséges jelentést. (Uo. 131.) Unger képe tehát inkább konzervatív álláspontot testesít meg, amely a korabeli Magyarországon ekkor már periférikusnak számított — különösen, hogy ebben az időben már az Unger család is elindult az asszimiláció útján. Úgy tűnik azonban, Győrben a német nyelvű értelmiségi elit körében létezett a hungarus-tudatnak egy helyi olvasata. Legalábbis ennek a felfogásnak látszik megfelelni az egykori német nyelvű helyi lap, a Das Vaterland elnevezése és politikai orientációja. (Szilágyi 2004, 179f.) Néhány magyar származású értelmiségi, így Mednyánszky Alajos, Mailáth János, Rumy Károly György is kitartott a hungarus-tudat mellett.40 (Varga 2013, 147, 149.) 157
