Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Esztergom 2001,15.) Cséfalvay értékelésében az a legkésőbb a XIX. század végén, a XX. század elején kialakult és Németországban ma is elterjedt művészettörténeti felfogás tükröződik, amely a nazarénus művészetet nem tekinti a XIX. századi romantikus művészeti kánon részének. (Mitchell 2001) Ideje azonban feltennünk a kérdést, hogy fenntartható-e még a nazarénus művészetnek ez a negatív megítélése. Érdemes továbbá megvizsgálni azt is, hogy Unger Alajost milyen kapcsolatok fűzik a nazarénus művészethez. Ahogy azt egy korábbi tanulmányunkban már bemutattuk, Unger Alajost (Alois) 1814. október 29-én a győri belvárosi plébánián keresztelték, s így minden valószínűség szerint egy nappal korábban, október 28-án született. A tekintélyes, régi soproni polgárcsaládból származó kártyafestőmester, idősebb Unger Mátyás (Mathias) (1789- 1862) ésaszintén soproni származású Brandelmeyer Anna (1785-1838) második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. (Wunderlich 2010,143f, 152,30-33. lábjegyzet.) A rajzolás alapismereteit tízévesen a győri nemzeti rajziskolában sajátította el, amelynek akkoriban Hieronymi Ottó (1766/68?-! 829) volt a tanára, (vö. KML: Hieronymi, Ottó Ferenc és az ott megadott irodalom) majd a győri bencés gimnáziumba járt. Később, már kezdő kártyafestőként tért vissza az akkor már Hofbauer János vezetése alatt működő győri rajziskolába. (Wunderlich 2010,143; 152 és 31. lábjegyzet; Wunderlich 2011,118.) 1833 tavaszán valószínűleg még csak a mestervizsgára való felkészülés érdekében iratkozott be a bécsi képzőművészeti akadémiára, hiszen nem sokkal később ismét visszatért a győri rajziskolába, ahol ekkor már művészi tehetségére is felfigyeltek.8 (Wunderlich 2010,143; Wunderlich 2011,118; Székely 2011, 300f, 318, 3. lábjegyzet.) 1836-ban újra beiratkozott a bécsi akadémiára, és 1842-ig Leopold Kupelwieser (1796-1862) tanítványaként festészetet, rajzolást és grafikát tanult. (Wunderlich 2010, 143.) Tanára volt minden valószínűség szerint Anton Schaller (1772/73-1844, anatómia), Johann Nepomuk Ender (1793-1854), továbbá tematikai és stilisztikai hatások alapján a történeti festészet tanárává 1840-ben kinevezett Joseph von Führich (1800-1876) is. (Wunderlich 2011, 119; AKL: Führich, Joseph von.) Az akadémiai tanulmányok befejezését követően 1842-1848 között a jelek szerint Győrben kártyatervezőként és festőként dolgozott, közben hosszabb utazásokat is tett. (Vö. alább, illetve Wunderlich 2010,144, és 2011, 120.) 1846-ban kiállított egy képet a pesti műegylet kiállításán, 1848 nyarán magánrajztanárként hirdette magát. Pár hónappal később, 1848. december 28-án fiatalon, mindössze 34 évesen májgyulladásban halt meg. (Wunderlich 2010,143f, 2011,119f.) Unger Alajos olajképeiről nemcsak az Unger család leszármazottainak személyes elbeszéléseiből tudunk, hanem Unger Károlynak 2007-ben fellelt végrendeletéből is. (Wunderlich 2010, 145. 42. lábjegyzet; Wunderlich 2011,12. lábjegyzet.) Az itt felsorolt képek közül a Győr visszafoglalását ábrázoló csatakép (reprodukálva: Wunderlich 2010,145.), egy családi portré (reprodukálva: Wunderlich 2010,142.), egy Máriát, Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló Szent Család (1. kép), a Vajk megkeresztelése (2. kép), továbbá egy biedermeier órakép (3. kép) ismert. Egyelőre 136
