Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK elégedtek a gondosan felszórt kavicstörmelékkel, a falfelületeket azonban színes freskók díszítették.45 Az északi, a római út közelében fekvő I. számú kőépületet háromszor is bővítették, így nyerte el téglalap alakú alapterületét (31 m x 17,5 m), amelynek egyik hosszanti oldalát apszisos toldás zárta. A két épület korának meghatározásában a terminus post quemet Philippus Arabs és III. Gordianus érmei adják, a harmadik periódushoz tartozó kutak felső feltöltéséből már Valentinianus és Teodosianus pénzei is előkerültek. A fentiek mellett további próbafeltárások, terepbejárások, illetve a légifelvételek kiértékelése révén vált lehetségessé az egykori település előzetes térképének elkészítése.46 Az ásatásokat éveken át vezető Szőnyi Eszter a megszokott „mediterrán típusú” kőépítkezésekkel jellemezhető településszerkezetet feltételezett. Egy, a római út tengelyétől északra, a Szérüskert-dűlőben kirajzolódó nagyobb épületet ennek megfelelően — bár némi fenntartással — középületként határozott meg és abban egy macellumot látott.47 Ezzel együtt a település feltételezett 100 hektáros kiterjedése túlzásnak tartható, ahogy azt az újabb kutatások egyértelműen alátámasztják.48 Mursella első, időközben több helyen is megjelentetett településtérképe sokkal inkább egy szerény, I-IV. századi római út menti települést (Straßenvicus) sejtet. Nemrégiben vetődött fel, hogy a Borostyánkő utat és a dunai limest összekötő útvonalon fekvő Mursella egy, még a megszállás idejéből származó katonai fa-föld tábor helyén alakult ki, amire a légifelvételeken kimutatható, a település keleti peremén elhelyezkedő téglalap alakú, földvárszerű jelenség utal.49 Hogy miféle őslakos népességet ellenőrzött az erőd a deserta Boiorum kellős közepén, az a kutatás jelen állása szerint nem válaszolható meg. A római kor előtti népességelemek jelenlétére Mursellában eddig csupán a bemutatott La Tene-jellegű kerámiák utaltak. Ugyanakkor a kutatási projekt kezdetén, a római korban központi helyként funkcionáló település környezetéről, a Marcal és a Rába által kijelölt területről nem álltak rendelkezésre a megelőző korszak autochton népességére vonatkozó adatok. A római Mursella újabb geoarcheológiai kutatása A római kori Mursella (Dombiföld 1) alapítására és főként a helyszín kiválasztására kétségtelenül a Rába és a Marcal bemutatott vízföldrajzi rendszerében és a kutatás által feltételezett folyami átkelőhelyben keresendő a magyarázat. Ebből a szempontból különösen érdekes lehet egy, a fent bemutatott I. és II. számú kőépülettől nyugatra feltételezhető egykori folyómeder, amelynek nyomai a jelenlegi domborzatban is felfedezhetők, de a XVII. és XVIII. századi térképek még jelölték is. Lézerszkenner segítségével most elkészülhetett a terület mikrotopográfiai rajza és sikerült ezt a feltöltődött mellékágat pontosan dokumentálni. Az egykori meder mélysége és szélessége geoarcheológiai fúrások segítségével állapítható meg, melyek közül legfontosabb a MURS1 palinológiai fúrás volt. Ennek eredményei egyér
