Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: A mezővárosi írásbeliség egy dokumentuma a XVII. század elejéről: Gálházy Miklós mosoni bíró levele Sopron város magisztrátusához, 1608
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK Fertő-menti Ruszt oppidum, 1604 májusában a kereskedelemre szánt borainak a soproni külvároson keresztül történő szállításában kérte a szabad királyi város engedélyét, míg az év decemberében favágásra kértek engedélyt.151610 szeptemberében Mészáros Miklós csepregi polgármester, valamint a bíró és a tanács egy építkezéshez kérte Sopron segítségét. Minden bizonnyal még Bocskai felkelése, Némethy Gergely hajdúkapitány 1605 tavaszi hadjárata során pusztulhatott el a mezőváros fürdőháza, és azt bár már elkezdték építeni, nem készülhetett el. így ekkor egy műt meszet kértek.16 A régió városi forráskiadásaira tekintve jelenleg több XVII. század eleji mosoni kiadmány ismert. A forrásfeltárás jelen szakaszában a XVI. század végi, XVII. század eleji Moson mezőváros kiadmányait a magyar nyelvű hivatali írásbeliség jellemezte.17 A legrégibb eddig ismert mosoni levél a XVI. század utolsó harmadából származik. Warga Borbás mosoni bíró és az egész tanács 1571. október 29-én kelt levelében gr. Nádasdy II. Ferenctől a Lévára (Levice, Sz.) távozó prédikátor helyett Rusa Imre csepregi prédikátor közéjük küldéséért folyamodott. (Illéssy 1893) Az ezt követően publikált levelek több mint egy generációnyi idővel későbbről származnak. 1615. október 26-án, majd november 9-én, Gálházy Miklós mosoni bíró Torkos Péter miatt kellett, hogy intézkedjen. Előbb Torkos folyamodására Pázmány Péter mosoni lakostól vett tanúvallomást Torkos András magyaróvári házáról, azt követően pedig Győr város magisztrátusát értesítette, hogy előtte és Pesty Imre deák előtt Torkos Péter és Zákány Vince deák, mosoni polgár, számadást téve megegyeztek egymással egy átháramlott adósság ügyében. (Lengyel 1940, 15-17.) A most előkerült 1608. szeptember 15-i levélben Gálházy Miklós mosoni bíró — fölöttébb rossz titulust alkalmazó címzéssel18 — egy adóssági ügyben kereste meg Sopron városát. A magyaróvári tanácsos, Mészáros Mátyás indította el az ügyet, és a mosoni Zákány Vincétől valamiféle adósság ügyében kért vallomást. Zákány vallomásából kitűnt, hogy a szarvasmarha kereskedésből származó adósság a korábban a közeli, alsó-ausztriai Bruck a. d. Leitha városban mészárosként tevékenykedő Pozler avagy Mészáros Gáspárt terheli, aki ekkor Sopron város egyik jobbágyfalvában élt. A számítások szerint Zákány — Mészáros Mátyás által elfogadott — vallomása alapján az óvári marhakereskedő követelése a 210 tallért is elérhette. Minthogy Zákány Vincét — vallomása alapján — a javainak meglopása következtében előállt kárai megakadályozták abban, hogy Sopronba menjen, így Moson város bírája és tanácsa egyaránt kérte polgártársuk: Zákány Vince és az óvári Mészáros Mátyás kárvallásainak megadását a megnevezett, Sopron város joghatósága alá tartozó jobbágytól.19 A megkeresést követően a magyaróvári Mészáros Mátyás először 1608. szeptember 19-én jelent meg Sopron város tanácsa előtt, és a mosoni Zákány (Schakanj) Vince írásos vallomása alapján 210 tallért követelt Mészáros (Fleischhackher) Gáspáron. Mindkét fél elhúzódó tanúbizonyítása nyomán, az 1608. szeptember 22-i tárgyalási napon kitűnt, hogy Mészáros Gáspár 70 tallérnál többel nem maradt adósa az óvári Mészáros Mátyásnak.20 66
