Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Muzeológia - Közművelődés - Pápai Emese: A gyűjtés egy nagy kaland - a Reichnitzer - Gyimesi Gyűjtemény
ARRABONA 2012. 50/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS össze, mi az, ami kilóg, már nem ide való, elfáradt, kiüresedett. Nagy tanulságokkal szolgált, hiszen hordtuk az Esterházy-palotába a műveket, aztán meg hordtuk haza! Nem fértek össze, levettük a falról a gyengébbet, az oda nem illőt, a kevésbé érdemlegeset. Egyszóval szelektálni kell, eljutottunk a válogatáshoz, több mű eladásához, elcseréléséhez. Vélhetően egy gyűjtői korszak véget ért és kezdődik a következő! Quo vadis gyűjtemény? Marad a geometrikus irány, de több külföldivel, illetve fiatalokkal, eddig fel nem fedezettekkel. Izgatnak a „klasszikus kismesterek” figyelemreméltó kísérletei is, a nem szokványos alkotások. S kívánom, hogy a lányom által szeretett fiatalok jelentős munkái jöjjenek minél nagyobb számban! P. E. Gyűjteménygyarapításkor környezetébe illeszkedik-e az új szerzemény vagy esetleg teremt magának környezetet, új csapást jelölve ki? Egy-egy új darab, mint az iskolában az új tanuló, még a helyét keresi, a többiek trónolnak a gyűjteményben, de az új mű, hajó, ha beleillik, ha kapcsolódni tud valamihez/valamikhez elnyeri terét, része lesz a kollekciónak. Mindegyik alkotást kedveljük, szeretjük, mindegyikhez valami kötődésünk van, valamiért akkor és ott fontos volt, így aztán velünk élnek, a mi szellemi világunk részei, alakítói, talán meghatározói is egyben. P. E. A bemutatott gyűjtemény tekintélyesnek tűnik, de a darabszám nem mindig releváns. Együtt lehet-e még tartani ezt a 250-300 darabból álló műtárgymennyiséget a magánszféra keretein belül, illetve milyen lehetséges megoldás merül fel ezzel kapcsolatban a jövőre nézve? 319
