Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Rechnitzer János: Kortárs gyűjtők és gyűjtemények
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK kollekciók esetében eltérő szempontok dominálhatnak, további dimenziókat fedezhetünk fel. Egy biztos, a gyűjtés örök, a gyűjtemények összeállnak, majd kicsapódnak múzeumokban, további bemutató helyeken, vagy éppen szétesnek és új kombinációban, új gyűjtői képletek alkotó elemeivé válnak. A gyűjtők szerepe a múltban, a jelenben és jövőben egyaránt fontos, hiszen ösztönzik a művészt alkotásra, értékteremtésre, hozzájárulnak a megélhetéshez. A művész és a gyűjtő öszszetartozik, egyik a másik nélkül nem tud létezni! JEGYZETEK 1 Szinte minden kormányzati ciklusban elhangzik az egyszeri vagy időközönkénti vagyonadó bevezetésének ötlete, a társadalom folyamatos tesztelése és izgatása a gyűjtők számára bizalmatlanságot eredményez, ami aztán csak növeli az elzárkózást, a gyűjtemény eltitkolását. 2 A galériák rendelkeznek ugyan névjegyzékkel, akiknek megküldik kiadványaikat, de ezeket üzleti titokként kezelik, érthető módon, így sem kérdőíves felmérést, sem személyes interjúkat nem lehet végezni. 3 38/1960. (VIII. 28.) Korm. rendelet a lakbérpótlékról, az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1960. (1.10.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről 4 A tanácsok a rendelet bevezetése után a Művelődésügyi Minisztérium által kiállított igazolás alapján félezer mentesítést adtak ki (Kiss 1971). 5 Műgyűjtő, 1971. 2. sz. 5. 6 Műgyűjtő 1972. 1. sz. 8. 7 Gréczi Emőke: Beszélgetés Gömör Bélával. A műgyűjtő dolga a kételkedés és felfedezés. Műértő 2002. február, 10. 8 A cikkben utalás történt arra, hogy felmérés készül a magyar műgyűjtő társadalomról, vélhetően az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával, de a kézirat lezárásáig nem tudtunk bővebb információhoz jutni. (Műértő, 2002. május) 9 Hogy ki került be műgyűjtőként a lexikonba és ki nem, arra vonatkozóan biztosan léteztek szerkesztői szempontok. A megnevezett kör vélhetően a legjelentősebb gyűjtőket hozta. Elgondolkodtató, hogy becslésünk szerint a több ezer szócikket tartalmazó lexikonba a képzőművészet legfontosabb befogadóinak, közvetítőinek és a gyűjtőknek csupán 27 hely jutott. Érdekes, hogy az Éber-féle Művészeti Lexikonba (1936) szintén 26 nevet találtunk gyűjtőként megemlítve, míg a Művészeti Lexikon (1965) ennek a számnak csak a töredéke található. 10 A múzeumok a kortárs gyűjtemények támogatására képtelenek forrásokat biztosítani, sőt annak öszszege nem hogy nőtt, hanem kimondottan csökkent az elmúlt tíz esztendőben. Neves kortárs gyűjtemények évente 100 ezer Ft alatt tudnak saját forrásból gyűjteménygyarapításra — nem megfelelő kifejezés ebben az esetben — fordítani. 11 Kolozsváry Ernő (1934-1999), az ismert műgyűjtő Győr város első szabadon választott polgármestere volt (1990-1994). Elévülhetetlen érdemei vannak a város modern művészeti múzeumának kialakításában és gyűjteményekkel történő megalapozásában. A győri példa nem tekinthető tipikusnak, hanem kivételnek, sajnos. 12 A Deák-gyűjtemény Székesfehérvárra kerülése nem véleúen, hiszen a városban olyan művészettörténész egyéniségek éltek, akik a hetvenes évektől folyamatosan teret adtak a kortárs művészet bemutatásának, ezzel a város a képzőművészet az egyik vidéki fellegvára lett. 13 Elérhetők a www.mugyujtok.hu honlapon. 312
