Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Rechnitzer János: Kortárs gyűjtők és gyűjtemények
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK lentett és egy későbbi élethelyzetben inspirálójává vált a kollekciók alakításában. S végül a foglalkozás motivációjáról sem feledkezhetünk meg. A befektetés egyik formája a műtárgy, vagy az ingatlanok belső tereinek alakításában lehet döntő szerepe, az irodahelyiségek otthonossá tételét segítheti, de kifejezheti a cég, a személy igényességét, bizalmat sugárzó anyagi helyzetét. A műtárgyba való befektetés a gyűjtemények alakításának tehát az egyre jelentősebb motivációs tényezője. 4.3. Kiket gyűjtünk? Az elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy mely művészeket kedvelik a gyűjtők, s ezt úgy állapítottuk meg, hogy az riportokban említett alkotókat összeírtuk, majd csoportosítottuk, megnéztük a gyakoriságukat. (7. táblázat) A 76 gyűjtő összesen 436 művészt említett meg, mint számára meghatározó alkotókat. A listát hét csoportra osztottuk, aminek alapja az alkotás időszaka és az életkor volt. így a klasszikusoknak tekintettük a XIX-XX. század fordulóján élőket, klasszikus modernnek a XX. század neves, meghatározó művészeit, a klasszikus kortársakhoz azokat soroltuk, aki 60 évesnél idősebbek, vagy már nem élnek, de munkásságuk a hatvanas évektől az ezredfordulóig tartott, középgenerációnak a 40-60 év közötti művészeket tekintettük, s végül az új generációnak neveztük a fiatalokat, döntően 40 éves korig. Külön oszlopba tűntettük fel a külföldi művészeket, s a külföldön élő magyar származásúaknak, esetükben nem tettünk életkor szerinti megkülönböztetést. Az elemzésünk nem terjedt ki arra, hogy mely gyűjtők, mely művészeket preferálnak, mivel a 436x76 méretű mátrixot nem tudtuk kezelni. Kimondottan érdekes lett volna, ha az egyes gyűjtői típusokat (legyen az foglalkozás, az életkor, a gyűjtés időtartama, vagy éppen a gyűjtemény alakításának szempontjai) és a művészeket összekapcsoljuk. Vélhetően elemzéseinket a jövőben, ebben az irányban folytatjuk. A művészek gyűjteményben való előfordulásának gyakorisága hasznos információkat nyújt a gyűjtők szemléletéről, bár az riportokban megemlített alkotókon kívül jóval több név fordul elő a kollekciókban. Ám a kiemelt művészek a gyűjtemény meghatározói, így a listák leltárszerű áttekintése bepillantást nyújt a kollekciók súlypontjait jelentő alkotók körébe. Egyben a kortárs művészek elismertségét és befogadottságának is fokmérője lehet. A klasszikus művészek előfordulása 6,7 %-ot tesz ki, ami jelzi, hogy a 76 gyűjtő ugyan 29 művészt említ ebből a csoportból, de nem tekintik döntőnek a kollekciójuk alakításában. Viszont Kassák Lajos (3), Mattis Teutsch János (3), Scheiber Hugó (3), Bernáth Aurél (2), Bortnyik Sándor (2), Czóbel Béla (2), Román György (2), Rippl Rónai József (2) Rudnay Gyula (2) Szőnyi István (2) olyan előzmény klaszszikusok az egyes gyűjteményekben, akikkel a gyűjtői koncepció — legyen az bármilyen jellegű — kellően felvezethető. 306
